Nemsokára újra korán kell kelni, iskolába járni, délután pedig házi feladatot írni és készülni a dolgozatokra. A hosszú pihenéssel telt nyári szünet után nehéz visszarázódni az iskolai mindennapokba, hiszen a gyerekeknek újra ki kell alakítaniuk egyfajta tanulási rutint, a tanórák pedig koncentrációt igényelnek.

„Ezt a folyamatot leginkább az segítheti, ha a gyermekekben felkeltjük a motivációt a tanulás, az új tanévvel járó kihívások iránt, ezt azonban nem feltétlenül úgy érhetjük el, ha a szünet utolsó heteiben elővesszük és ismételtetjük, gyakoroltatjuk a tananyagot. Sőt, ezzel akár ellentétes hatást is kiválthatunk, vagyis, hogy a gyermek még inkább fáradtan kezdi az iskolát”

- fejtette ki nekünk Budavári Eszter pedagógiai szakpszichológus.

A pihenés mellett azonban érdemes rendszeres, mentális aktivitással járó tevékenységet is beiktatni a mindennapokba, amelyek játékos formában fejlesztik a memóriát, problémamegoldást, valamint a nyelvi vagy logikai készségeket. Ilyen például: olvasás, sakk, puzzle, társasjátékok, kreatív írás, történetmesélés – ezek rendkívül hasznosak lehetnek, ugyanis erősítik a tanuláshoz szükséges alapképességeket, miközben örömet is nyújtanak.

Fontos az arányokra is figyelni. A szakértő szerint augusztusban sem kell a komoly tanulásra helyezni a hangsúlyt, nyugodtan lehet a pihenésé a nagyobb szerep, de napi 60 perc aktív mentális „munka” bevezetése sokat tud segíteni a felkészülésben.

Rutinok bevezetése

A nyári szünet alatt - táborok, nyaralások és egyéb programok miatt - sok gyereknek szinte teljesen felborul a tanévben megszokott napi rutinja, főként az alvás és az étkezés tekintetében. Ezért augusztus második felében már érdemes elkezdeni felkészíteni a gyerekeket az iskolai időszakra való átállásra.

„Ha csak az iskola elején kezdjük meg az elvárt rendszer kialakítását, akkor a gyerek helyzetét nagyban megnehezíthetjük, hiszen az átálláshoz is szükséges pár hét és emellett még az új iskolai feladatokkal is meg kell birkóznia” – emelte ki Budavári Eszter.

Így ajánlott tehát fokozatosan elkezdeni egy, az őszi időszakhoz igazodó alvási-étkezési ritmus kialakítását, valamint beiktatni napi 1-2 strukturált tevékenységet.

Milyen hibákat lehet elkövetni az átállás során?

Fontos megjegyezni, hogy a hirtelen, drasztikus változások bevezetése (például szigorú napirend egyik napról a másikra, holnaptól napi 2 óra tanulás) sem tesz jót. Emellett akadnak szülők, akik figyelmen kívül hagyják az egyéni különbségeket – például testvérek összehasonlításánál. És az sem jó, ha a felnőtt a saját bizonytalanságait, szorongásait vetíti a gyerekre.

Vannak, akiknek nehezebb az iskolakezdés

Különösen azoknál a gyerekeknél, akiknek gyengébb az önszabályozási képessége (például figyelemzavaros vagy szorongó gyerekek), náluk nehezebb lehet visszaállni a megszokott rutinba. A szünet után náluk jelentősebb kognitív és érzelmi stressz jelentkezhet. Az iskolakezdésnél pedig fáradékonyság, nyugtalanság vagy alvászavar is felléphet.

Mi történik, ha a szülő nem készíti fel a gyereket?

A szakember szerint esetenként változó lehet, hogyan élik meg a gyerekek a hirtelen változást. Van, akit például pont az tesz feszültté, ha már hetekkel az iskola előtt erről beszélnek otthon, mert ő inkább még élvezné a gondtalan napokat.

Ugyanakkor a legtöbb gyereknek bizonytalanságot okoz a közösségbe, és a tanuláshoz való visszatérés. Sokféle érzelem megjelenhet, a gyerek tarthat attól, hogy a többiek ügyesebben rázódnak vissza tanulásba, ő pedig lemarad, vagy izgulhat attól is, hogyan fogják majd őt az osztálytársak, tud-e majd valakihez kapcsolódni. Sokszor a gyerekeket már hetekkel az iskola előtt foglalkoztatják ezek a kérdések, de nem mindig beszélnek róla.

„A biztonságérzetet nagyban növelheti, ha beszélgetünk a gyerekkel az iskolakezdéssel kapcsolatos érzéseiről, esetleg „forgatókönyveket” készítünk, egy-egy helyzetben milyen reakció, megoldási mód segítheti őt.”

Így érdemes motiválni a gyerekeket

Ezen a téren fontos a pozitív keretezés – emeli ki a szakpszichológus, aki szerint elsősorban az iskolakezdés örömteli oldaláról érdemes beszélgetni. Hiszen új élmények és akár új barátok is várhatnak rá. Emellett célkitűzéseket is érdemes közösen megfogalmazni, illetve a jutalmak kilátásba helyezése is segítheti az átállást.

„A gyerek számára érdemes egyéni képességeihez igazodó, kisebb és konkrétabb célokat keresni. A külön foglalkozások, szakkörök keresése, kiválasztása is lehet élvezetes, motiváló tevékenység, hiszen a gyerek érdeklődési köréhez kapcsolódik, és számos sikerélményt adhat majd.”

Ötletek arra az esetre, ha augusztusban szorong a gyerek

Kíváncsiak voltunk arra is, hogyan lehet segíteni azokon a gyerekeken, akik már augusztusban szoronganak a szeptemberi iskolakezdés miatt.

Budavári Eszter elmondása szerint fontos lehetőséget, teret adni a gyereknek, hogy beszéljen az érzéseiről, ehhez pedig az kell, hogy ítélkezésmentesen hallgassuk meg őt.

Segíthet az is, ha elképzeljük vele a pozitív oldalát az iskolakezdésnek: milyen lesz újra találkozni a barátokkal, mit csinálnak majd a szünetekben, milyen érzés lesz kedvenc tanóráján részt venni, vagy újra látni a szeretett tanárait.

A fokozatos visszaszokás a napi rutinhoz szintén sokat számít. Már augusztusban elkezdhetjük a reggeli kelést és esti lefekvést az iskolai menetrendhez igazítani. A közös tanszervásárlás is motiváló lehet – hagyjuk, hogy a gyerek maga válasszon füzetet, tolltartót, így jobban bevonódik a felkészülésbe. Akár egy „próbanapot” is tarthatunk, eljátszva, hogyan fog kinézni egy iskolai reggel és délután.

„A felkészültség növeli a biztonságérzetet. Ha a gyerek szorongása ezek ellenére is erőteljes, és úgy érezzük, elhatalmasodott rajtunk a probléma, akkor pedig érdemes gyermekpszichológushoz fordulni” – tanácsolja Budavári Eszter.