Hogyan lehet a gyerekeket már nulla éves kortól matematikából fejleszteni és egyáltalán miért van erre szükség? Közoktatás
Gál Luca

Hogyan lehet a gyerekeket már nulla éves kortól matematikából fejleszteni és egyáltalán miért van erre szükség?

Miért nem szeretik sokan a matekot? Hogyan sajátíthatják el egyszerűen a diákok a számok mögött meghúzódó rendszert, logikát? Németh Hanna matematikussal beszélgettünk a Montessori-módszerről.

„A matektanulás az nem az iskolában kezdődik el, hanem születésünktől fogva” – vallja Németh Hanna matematikus és tartalomgyártó, aki a TikTokon vált ismertté matematikaoktató videóival. Tartalmai játékosan és közérthetően mutatják meg, hogyan szövi át a matematika a mindennapjainkat: készített már videót gráfelméletről, társasjátékokról, sőt, animékről is – mindezt matematikai szemszögből.

Kifejezetten foglalkoztatja a kora gyermekkori fejlesztés témája is – különösen az, hogyan lehet már 0–4 éves kor között támogatni a gyerekek gondolkodásának fejlődését. Korábban Montessori magániskolában tanított, most pedig webináriumot tart szülőknek a Montessori-módszerről. De vajon mit tud ez a több mint százéves pedagógiai irányzat, ami miatt még a matek is szerethetővé válik a legkisebbek számára?

A Montessori-módszer eredete

A módszert az 1800-as évek végén Dr. Montessori Mária, olasz orvos dolgozta ki, akit kezdetben sérült és értelmi fogyatékos gyermekek fejlesztésével bíztak meg. Olyan pedagógiai rendszert alkotott, amely a gyerekek természetes kíváncsiságára épít, és lehetővé teszi, hogy saját tempójukban, érzékszervi tapasztalatokon keresztül tanuljanak.

Ehhez speciális tanulóeszközöket is fejlesztett, amelyek nem játékok, hanem valódi, kézzel készített tanulási segédeszközök. Ezek minőségi, természetes anyagból készülnek – üveg, fa, fém –, amelyek lehetőséget biztosítanak a gyermekek számára az érzékszervi tapasztalatokon alapuló önálló felfedezésre, elősegítve ezáltal például a koncentráció, a koordináció és a finommotorika fejlődését. Módszerével Dr. Montessori Mária 3-4 éves gyermekeket tanított írni, olvasni, számolni - aminek csodájára jártak és módszere hamar elterjedt.

A cél, hogy a gyerekek érzékszervi tapasztalatokon keresztül tanuljanak: lássák, tapintsák, mozgassák az anyagokat. „Nem elég elmondani nekik valamit – az eszközökkel dolgozva maguk tapasztalják meg a különbségeket. A valódi anyagok súlya, tapintása, mérete sokkal erősebben rögzül az izommemóriájukban is” – mondta Hanna.

A módszer hatékonysága a matekban

A Montessori-eszközök a matematika tanításában is kulcsszerepet játszanak. Segítségükkel a gyerekek nemcsak a számokat tanulják meg, hanem a mögöttük húzódó rendszereket és logikát is átlátják.

Az eszközei kiválóan szemléltetik a mennyiségek fogalmát és a számrendszerek logikáját is. A felnőttek számára magától értetődőnek tűnik a tízes számrendszer működése vagy az átváltások –, de a gyerekek számára ez bonyolult. A Montessori-eszközök segítségével ez a komplex struktúra kézzelfoghatóvá válik.

„Fontos, hogy először fizikailag dolgozzanak a matematikai anyagokkal. A matematikai műveletek is konkrét tapasztalatokra épülnek, például összeraknak két és három gyöngyöt, majd megszámolják azokat”

– magyarázta Hanna.

A gyerekek vizuálisan és fizikailag is érzékelik a különbségeket. Például a számrudak segítségével az 1-es rúd 10 centiméter, a 10-es pedig egy teljes méter hosszú. A 3-4 évesek számára ez hatalmas élmény: „Alig bírják megfogni a méteres rudat, de ez épp a lényeg – így érzékelik, mekkora különbség van az 1 és a 10 között. Az arányokat nemcsak látják, hanem az izommemóriájukban is rögzül.”

A színek és formák egységes rendszert alkotnak, segítve a mintázatok felismerését. A számjegyek csoportosítása – egyesek, tízesek, százasok, majd ezresek, tízezresek, százezresek – szintén könnyebben érthetővé válik. „A színkódok következetes használata révén a gyerekek gyorsabban és mélyebben átlátják a rendszer szerkezetét. Így nemcsak a számokat tanulják meg, hanem az összefüggéseket is.”

„A Montessori-rendszer mindig a konkréttól halad az elvont felé. Először megérti, aztán tudja leírni. Ez teljesen ellentétes a hagyományos módszerekkel, ahol gyakran először írják le a műveletet, aztán próbálják megérteni. Itt fordítva van – és ettől működik ennyire jól.” – mondta a matematikus.

Összességében a Montessori-módszer matematikaoktatása nemcsak logikus és jól strukturált, hanem élményszerű és mélyen megalapozott is. A gyerekek örömmel, érdeklődéssel tanulnak, mert megélik, megtapasztalják, és belülről motiváltak.

„Olyat is kérdeztek, amit nem tanultunk” – ilyennek látták az általános iskolások az idei kompetenciamérést

A matematikatanulás már születéskor elkezdődik

A 0–4 éves kor közötti időszak kulcsfontosságú az előkészítés szempontjából – ilyenkor fejlődnek azok a készségek, amelyek később segítik a gyerekeket a matematika megértésében.

A Montessori-módszer nem közvetlenül a számok tanításával kezdi a matematikára való felkészítést, hanem két másik területtel: az érzékszervi fejlesztéssel és a gyakorlati élet tevékenységeivel. Ezek hétköznapi feladatok – például narancsfacsarás, cipőpucolás, mosás –, mégis komoly szerepük van a kognitív fejlődésben.

„A gyerek ezek során megtanulja a munkamenetek sorrendjét, fejlődik a munkamemóriája – ami később kulcsfontosságú a matematikához. Például képes lesz egy több lépéses feladatban visszaemlékezni az elejére is, miközben még benne van a folyamatban” – mesélte Hanna.

A Montessori-módszer ezekkel a feladatokkal azt is megtanítja, hogy a tevékenységeknek van eleje, közepe és vége – ez adja a struktúrát, a rendélményt. A gyerek nemcsak végrehajt egy feladatot, hanem átlátja annak teljes ívét, és megtapasztalja az eredményt is: például kipréselte a narancslevet, és meg is ihatja. Ez sikerélményt, önbizalmat és belső motivációt ad.

„Az ilyen tevékenységek megtanítanak figyelni, rendszerezni, szabályokat követni – ezek mind olyan alapok, amelyek a matematika elsajátításában is létfontosságúak. Ráadásul a gyerek közben élvezi, amit csinál, nem kényszerként éli meg.”

Miért nem szeretik sokan a matekot?

Hanna szerint az iskolai matematika gyakran azért válik a gyerekek „mumustárgyává”, mert nem áll mögötte megfelelő előkészítés. A tanulási nehézségek többsége nem valós, organikus probléma: „Az, hogy valaki orvosi okokból nem tud felfogni bizonyos dolgokat, nagyon ritka. A legtöbb esetben egyszerűen nem kapta meg azt az előkészített környezetet, amiben az agya ráhangolódhatott volna a tanulásra” – mondta.

A Montessori-iskolákban ezzel szemben a gyerekek többsége élvezi a tanulást, és kifejezetten szereti a tantárgyakat – beleértve a matekot is. „Ott nem igazán alakulnak ki olyan típusú tanulási nehézségek, mint amiket a hagyományos iskolákban tapasztalunk. Sokkal kevesebb a kudarcélmény, és kevesebben utálják meg a tanulást.”

A Montessori-módszer egyik alappillére, hogy nincs klasszikus frontális oktatás. A tanár nem áll ki a tábla elé „leadni az anyagot”, hanem inkább mentorál, utat mutat, kérdez, és lehetőséget ad a felfedezésre. A gyerekek kisebb csoportokban dolgoznak, körbeülnek, és mindenki aktívan részt vesz a tevékenységekben.

„Sokan önálló projekteken dolgoznak, és mindenki a saját tempójában halad. Szerintem ez sokkal élhetőbb, motiválóbb tanulási forma” – zárja gondolatait Németh Hanna.