Iskola után irány a tanoda. Ez egy átlagos családban élő gyereknek furcsának tűnhet, viszont egy hátrányos helyzetűnek esélyt jelenthet egy jobb életre. Ugyanis a tanoda "a személyiségfejlődés egészét szem előtt tartó komplex szolgáltatást nyújt, amelyet a közoktatási rendszerben kevésbé sikeres, a társadalmi perifériára szoruló gyerekek és fiatalok korlátozottan vagy egyáltalán nem érhetnek el."

Ez a gyakorlatban egy olyan intézmény, ahol például segítenek ezeknek a gyerekeknek a tanulásban, a pályaválasztásban, de ha arra van szükség, akkor a digitális kompetenciáikat fejlesztik vagy kulturális és sportprogramokat szerveznek nekik az ott dolgozó pedagógusok, szociális munkások.

Többségük általános iskolás

A KSH adatai szerint 2023-ban az államilag támogatott 180 tanodában 590-en dolgoztak, a programban pedig 1828 alsós, 2826 felsős és 755 középiskolás vett részt. Vagyis ebből is látszik, hogy a tanodába járó diákok többsége általános iskolás.

Ehhez képest a Belügyminisztérium tervezete szerint ha a tanoda rendszeres igénybevevőinek száma 20 és 24 fő között van, akkor a tanodát rendszeresen igénybe vevő diákok közül legalább kettőnek, míg a 24 fő feletti tanodák esetében minimum három tanulónak kell középiskolába járnia.

A tanodákat hálózatba tömörítő szervezet, a TanodaPlatform 2025-ös áprilisi jelentéséből kiderült, hogy a kormányzat ez a számot 2026. szeptemberétől négyre, illetve a nagyobb tanodák esetében nyolcara emelné.

"A változtatás mögött rejlő jobbító szándékban nem kételkedünk, és középiskolások tanodai támogatása természetesen segíthet a lemorzsolódásuk elleni küzdelemben. Fontos megjegyezni, hogy a magyarországi lemorzsolódási adatok nyilvánvalóan meghatározó kapcsolatban állnak többek között az iskolarendszer egészét érintő szegregációval, valamint a tankötelezettségi korhatár 16 évre csökkentésével, vagyis rendszerszintű változások eléréséhez e területeken kellene elsősorban változtatni" - olvasható a jelentésben, amely szerint a tanodába járó középiskolások számának meghatározása "mind elméleti, mind gyakorlati szempontból vitatható, és súlyos, várhatóan a célokkal ellentétes következményekhez vezet".

Ugyanis a tanodák egy részét lehetetlen feladat elé állítja, amiket ezek az intézmények nem tudnak teljesíteni, ezért be kell zárniuk.

Nem juthat annyi idő a kisebbekre

A Civil Közoktatási Platform (CKP) szerkesztőségünk részére is elküldött közleményében is azt emelte ki, hogy a tanodák nagy része általános iskolásokkal foglalkozik, ebből fakadóan a módszertan, az önkéntesek és a munkatársak tudása is ehhez a korcsoporthoz igazodik, amiket a középiskolásoknál nem feltétlen lehet alkalmazni.

Senkinek se jutna eszébe egy rosszul számoló szakképző iskolást beültetni a második osztályosok közé és rábízni a tanító nénire.

- írták.

Arról nem is beszélve, hogy ezek a tanodák nagyrészt olyan településen működnek, ahol nincsen középiskola. A leterhelt, a napok nagy részét iskolában töltő, gyakran kollégista középiskolások emiatt nem tudnak egy másik faluban vagy városban részt venni a foglalkozásokon, vagyis ezek a tanodák az előírásnak akármennyire is szeretnék, nem tudnak majd megfelelni. De arra is lehet példa, hogy a fennmaradás érdekében a tanodák kevésbé veszélyeztetett középiskolásokat vonnak be.

A CKP kiemelte, egy hosszabb folyamat az, hogy egy diáknál elérjék, hogy folyamatosan járjon a tanodába, ezért minél korábban kapcsolódik be a rendszerbe, annál kisebb a lemorzsolódás esélye.

A középiskolások arányának emelése a tanodákban azonos finanszírozási feltételek és létszámmaximum mellett azt eredményezj, hogy a fiatalabb tanulókból kevesebben vesznek részt a jövőben a tanodaprogramokban – esetleg már benn lévő tanulókkal sem tudnak tovább foglalkozni- , vagyis a hatékony korai beavatkozás lehetősége csökkeni fog.

- fejtették ki.

A TanodaPlatform szerint a tanodák jelenleg is alulfinanszírozottak, de ahhoz, hogy a középiskolásokkal érdemben tudjanak foglalkozni, többek között több forrásra és hosszabb átállási időre lenne szükség. Ezen kívül többek között szeretnék, ha a középiskolások arányának növeléséről a tanodák maguk dönthetnének, és tanodaprogramba az 5 éves kor feletti ovisok is bekerülhetnének, hogy nekik ezzel könnyítsék meg iskolaválasztást, valamint az óvoda és az iskola közötti átmenetet.