Differenciált fejlesztés helyett állandó konfliktusok lehetnek nagycsoportban, ahol az óvodapedagógus kis túlzással a túlélésért fog küzdeni, ha elfogadják az óvodák átalakításáról szóló jogszabályt.
Február 22-ig lehetett véleményezni azt a rendelettervezetet, amelynek értelmében a kormány átalakítaná az óvodákat. Ennek a legfontosabb eleme, hogy a nagycsoportosokat ősztől a legalább három csoportos ovikban egy külön, homogén csoportba szerveznék, amennyiben a létszámuk eléri a törvényi minimumot. Ez a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény szerint 13 főt jelent, ha viszont a nagycsoportos gyerekek ennél kevesebben vannak, akkor az eddigi, saját csoportjukban kell differenciált nevelésben részt venniük.
Komoly szervezési problémát okozhat
Egy kisebb, Pest megyei település óvodavezetője ennek kapcsán az Eduline-nak úgy fogalmazott, hogy az átalakítás komoly szervezési problémák elé állítja a vegyes csoportokkal működő óvodákat, mert nem életszerű, hogy pont ugyanannyi nagycsoportos lesz, mint mondjuk kiscsoportos. Arról nem beszélve, hogy a gyerekek nagycsoportban egy új közösségbe kerülnek, és nagy eséllyel új óvodapedagógust, dajkát is kapnak.
„Bennem felmerült a kérdés, hogy kinek adjam a nagycsoportot? Annak, aki a gyerekek többségével kezdte vagy nevezzek ki fixen egy óvónőt, aki mindig az iskolába készülőket kapja? Egyik megoldás sem jó, mert ha a gyerek az utolsó évben új óvodapedagógust kap, akkor alig lesz idejük összecsiszolódni. A közösségépítés mellett az óvónőknek gyakorlatilag néhány hónap alatt mindegyik gyereket meg kell ismernie, mert az Oktatási Hivatalnál január elején már intézniük kell a szülőknek, ha azt szeretnék, hogy 6 évesük még egy évet maradhasson az oviban”- emelte ki a vezető, aki azután hozzátette, hogy egy homogén 25 fős csoportból, ha 12 gyerek elmegy elsőbe, akkor 13 olyan hatéves marad, akik még nem iskolaérettek. Ráadásul közöttük nagyobb arányban lesznek SNI-s, BTMN-s gyerekek.
Hozzájuk szeptembertől újból csak nagycsoportosokat lehet tenni, akik között nagy eséllyel szintén lesznek sajátos nevelési igényűek vagy beilleszkedési, viselkedési zavarosak, akik vagy kaptak kódot vagy még nem, mert például folyamatban a vizsgálat. Így összességében csoporton belül sokkal több különleges bánásmódot igénylő gyerek lesz.
Egy ilyen csoportban minden nap az óvodapedagógus a túlélésért küzd, mert ennyi gyereket gyakorlatilag lehetetlen differenciáltan fejleszteni. Az óvónőnek a gyógypedagógussal vagy a fejlesztő pedagógussal együtt kell kidolgoznia a fejlesztési terveket olyan gyerekeknél, akiket alig pár hete ismert meg. Arról nem beszélve, hogy ha egy csoportba például hét ilyen gyerek kerül, akkor olyan konfliktusok lehetnek az ovisok között, amiket az óvodapedagógus nagyon nehezen fog kezelni
- jegyezte meg az óvodaigazgató, aki szerint eddig ezeket a gyerekeket a vegyes csoportok miatt jobban szét tudták osztani, így ezek az ovisok nagyobb figyelmet kaptak.
| Mennyi sajátos nevelési igényű gyerek van Magyarországon? |
| 20 év alatt több mint 40%-kal nőtt a sajátos nevelési igényű gyerekek száma Magyarországon. A 2023/2024-es tanévben összesen 104 865 óvodás, általános iskolás és középiskolás tanuló volt sajátos nevelési igényű. A KSH gyorsjelentése szerint mintegy 112 ezer sajátos nevelési igényű diák jár óvodába, általános-és középiskolába a 2024/2025-ös tanévben. |
Nem lesz tele az óvoda
Mivel a jogszabály szerint az SNI-s, BTMN-es ovis a diagnózistól függően kettőnek, vagy háromnak számítanak a férőhelyeknél, amit a csoport maximális létszámánál figyelembe kell venni, ezért egy legalább négycsoportos ovinál könnyen előfordulhat, hogy két nagycsoportot is kell indítani. De így meg az intézmény nem biztos, hogy tud maximális kapacitással működni, mert például hiába lenne tegyük fel öt üres hely a nagycsoportban, hároméveseket nem tud ezekre helyekre felvenni.
Az óvodaigazgató ezen kívül arra is felhívta a figyelmet, hogy egy ilyen nagycsoportban az óvodapedagógus könnyen kiéghet, amelynek következtében még a pályát is elhagyhatja.
