Az óvodapedagógusok jobb kezeként funkcionálnak, bizonyos esetekben mégis akár több tíz- vagy százezres különbségek is lehetnek a dajkák és pedagógiai asszisztensek fizetései között az óvodákban. A bérfeszültség annyira jelentős, hogy a "Dajkák és óvodapedagógust segítők" csoportjának vezetője, Lőrincz Tiborné Pudics Éva szerint sokakat már csak az elhivatottság tart a pályán, a nettó 200-280 ezer forintos fizetések biztos, hogy nem.
Kézzelfogható a bérfeszültség az óvodákban az óvodapedagógusok és a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók között - erről számot be az Eduline-nak eljuttatott levelében Lőrincz Tiborné Pudics Éva, a Dajkák és óvodapedagógust segítők csoportjának vezetője.
A kormány december elején társadalmi egyeztetésre bocsátotta a pedagógusok 2025-ös béremelésének részleteit, amely szerint a munkáltató
- pedagógus I. fokozat esetén legalább 21,4
- pedagógus II. fokozat esetén legalább 19
- mesterpedagógus fokozat esetén legalább 13,8
- kutatótanár esetében legalább 12
százalékkal lesz köteles januártól emelni a pedagógusok bérét úgy, hogy az elérje a 2025-ös diplomás átlagbér legalább 80 százalékát.
Mindezek alapján a gyakornokok fizetését bruttó 640 900 forintban fixálták, a bruttó fizetési intervallumok pedig
- pedagógus I. kategóriában 653 100 ft - 1 290 800 ft,
- pedagógus II. kategóriában 660 400 ft - 1 375 600 ft,
- mesterpedagógus esetén 716 900 ft - 1 654 400 ft,
- kutatótanár esetén pedig 840 000 ft - 1 781 600 ft
között alakulnak majd.
A béremelés ugyanakkor csak a pedagógusokra vonatkozik, az arra kapott uniós forrás a nevelést-oktatást közvetlenül segítőkre (NOKS) és a technikai dolgozókra nem fordítható. Kimaradnak belőle tehát többek között a könyvtárosok, titkárok, karbantartók és rendszergazdák, de a pedagógiai asszisztensek és a dajkák is. Számukra a béremelést - mivel továbbra is közalkalmazottak - a magyar államnak kell biztosítani.
Az állam szerint ugyanakkor a nevelést-oktatást közvetlenül segítők bérei rendben vannak. A december 4-i belügyminisztériumi egyeztetést követően a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ezzel kapcsolatosan a blogján azt írta; a minisztériumban úgy vélik, hogy ezen a területen "vannak elegen". A NOKS-os dolgozók létszáma nem csökken, mivel pedig 2025-ben is emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege, így ők sem maradnak ki a béremelésből.
A PDSZ bejegyzése és Lőrincz Tiborné szerint ugyanakkor azt mondani, hogy a NOKS-os dolgozók elegen vannak. Meglehetősen becsapós, egyes munkakörökben ugyanis a létszám átcsoportosítható és emiatt gyakran nem látszik, ha baj van.
"Ha tömegével mennek el pl. rendszergazdák, diplomás könyvtárosok, és felvesznek helyettük magasabb végzettséget nem igénylő munkakörökbe NOKS-osokat, a létszámon valóban nem látszik, hogy baj van" - érvel a blogbejegyzésében a PDSZ.
Az óvónők jobb keze
A Dajkák és óvodapedagógust segítők csoportjának vezetője szerint a helyzet különösen aggasztó a dajkák esetében, akik tulajdonképpen az óvónők jobb kezeként funkcionálnak az intézményekben, az óvodapedagógusok égető hiánya miatt pedig egyre több feladat hárul rájuk, ellenben a fizetésük nem emelkedik akkora mértékben, amekkora szükséges lenne.
"Azért vannak még a pályán, mert elhivatottak" - írja a lapunknak küldött levelében.
Hogy pontosan mennyi minden tartozik a munkakörükbe, azt jól szemlélteti, hogy egy Pest megyei óvodában mintegy 10 oldalon keresztül részletezik, pontosan milyen feladatokat kell elvégezniük az intézményben dolgozó dajkáknak. A napi és heti feladatok közé többek között beletartozik a(z)
- teremtakarítás, porszívózás, felmosás,
- segítség az étkezések (reggeli, ebéd, uzsonna) során,
- segédkezés a gyerekek öltöztetésében kimenetelkor,
- udvar rendbe tétele (gereblyézés, seprés, gazolás, locsolás)
- mosdók tisztán tartása,
- mosás, vasalás,
- kukák kiürítése, fertőtlenítése.
Mindemellett pedig olyan alkalmi feladatokat is el kell látniuk, mint a nagytakarítás augusztusban a nyitás előtti héten, valamint karácsony és húsvét előtt. Egy a lapunknak nyilatkozó dajka pedig azt is elmondta, hogy amellett, hogy ők jellemzően korábban kezdenek és később végeznek, mint az óvodapedagógusok, abban az intézményben, ahol ő dolgozik, a feladataikba az is beletartozik, hogy a gyerekkel együtt készüljenek például az olyan szereplésekre, mint az Anyák napja, március 15., vagy a karácsony.
"Plusz, most már lehetünk a gyerekekkel egyedül. Ha nincs az óvónő és pedagógiai aszisztens, tarthatunk foglalkozást is muszájból" - teszi hozzá.
Mindezt nettó 280 ezer forintért cserébe, ami szerinte még magasabb is, mint amennyi pénzt a kollégái keresnek, hiszen a kiskorú gyerekei után ő különböző pótlékokban és adókedvezményben is részesül.
Legalább plusz 10 százalékra lenne szükség
Mivel a pedagógusok béremeléséből a nevelést-oktatást közvetlenül segítők tehát kimaradnak, a dajkák 2025-től csak annyival kereshetnek többet, amennyivel a minimálbér és a garantált bérminimum összegét emelik januártól.
Ez a minimálbér esetében +9 százalékot jelent, ami által a minimálbér összege bruttó 290 800 forintra emelkedik (nettó 193 ezer), a garantált bérminimum esetén pedig 7 százalékkal nőnek a fizetések bruttó 348 820 forintra (nettó 231 ezer).
Kivételt képeznek azok a NOKS-os dolgozók, akik rendelkeznek diplomával. Ők ugyanis a garantált bérminimum mellé plusz 7 százalékos emelést kapnak, amire a kormány 10 százalékos fedezetet biztosít, ám a fennmaradó 3 százalékról Lőrincz Tiborné szerint az óvodákat fenntartó önkormányzatok dönthetnek. Az egyelőre nem világos, hogy milyen szempontok alapján.
A Dajkák és óvodapedagógust segítők csoportjának vezetője szerint azonban végzettségtől függetlenül minden óvodai dajka és pedagógiai asszisztens bérét legalább 10 százalékkal kellene emelni ahhoz, hogy csökkenjen a bérfeszültség köztük és az óvodapedagógusok között. Jelen helyzetben ugyanis sokan megalázónak érzik, hogy 40 év munkaviszony után annyit keresnek, mint a 20 éves óvodapedagógus gyakornokok.
"Ha pedig ők felállnak, összeomlik a rendszer" - jegyzi meg.
