Sok "átlagos" állami gimnáziumban meghatározták, hogy a jelentkezéshez legalább hány pontot kellene elérni a diákoknak a központi írásbelin – derült ki több, az Eduline szerkesztőségének küldött olvasói levélből. A központi írásbelin elvárt/elvárható minimumpontszámokat a Klebelsberg Központ szerint a tankerületek „ajánlották” az iskoláknak.
Több állami gimnáziumban 100-ból minimum 50 pontot kellene írni a központi írásbelin azoknak a nyolcadikosoknak, akik oda szeretnének jelentkezni. Ha pedig nyelvi előkészítős osztályba felvételiznének, akkor 60 pontot kell szerezniük, még akkor is, ha nem top, hanem csak egy „átlagos” gimibe mennének. Nincsenek jobb helyzetben a 6 vagy 8 osztályos állami gimnáziumba készülő diákok sem, hiszen nekik alsó hangon 70 pontot kellene összegyűjteniük a híresen nehéz megmérettetésen.
A központi írásbelit a gimik többsége kéri
Az Eduline-hoz a témával kapcsolatban több jelzés is érkezett azután, hogy a középiskolák közzétették a felvételi tájékoztatóikat. Az intézmények ebben határozták meg, hogy milyen osztályokat indítanak a 2025/2026-os tanévben és hogyan számolják a pontokat.
Vagyis figyelembe vehetik a pontszámításnál:
- csak az általános iskolai jegyeket
- az általános iskolai jegyeket és a központi írásbeli felvételi vizsga eredményét,
- vagy az általános iskolai eredményeket, a központi írásbeli és az intézmény saját szóbelijén szerzett pontszámot.
Azt érdemes megjegyezni, hogy általában tíz gimnázium közül nyolc ragaszkodik a vizsgához, míg a technikumok és a szakgimnáziumok körülbelül 30-40 százaléka kéri a kétszer 45 perces, kifejezetten nehéz írásbeli kitöltését a felvételizőktől. Az arányok idén is hasonlóak.
A 2025-ös középiskolai felvételi eljárásban a technikumok esetében 340 csak az általános iskolai eredmények alapján rangsorol, 86 intézmény 340 tanulmányi terület esetében az általános iskolai jegyek mellett a központi írásbelit kéri, illetve 87 technikum 279 tanulmányi területen ezen kívül még szóbelit is tart.
Ehhez képest kétszer annyi gimnázium kéri a központi írásbelit, és még több, közel 300 intézmény ezen felül még szóbelire is behívja a jelentkezőket. Gyakorlatilag alig van olyan gimnázium, ahol kizárólag az általános iskolai jegyeket nézik, és ezek között is csak elvétve akad állami fenntartású intézmény.
| HVG Középiskolai rangsor 2025 |
Nagyon nehéz magas pontszámot elérni
Vagyis nagy eséllyel, ha egy diák gimnáziumba szeretne járni, akkor részt kell vennie a központi írásbelin, ezt pedig évfolyamtól függetlenül jól megírni nem olyan könnyű feladat.
Hiába kapnak magyarból és matekból is csak 10-10 feladatot a diákok, de a tárgyankénti 45 percbe gyakorlatilag csak az fér bele, aki előtte hónapokig készült a központi írásbelire. Magyarból például a feladatsorban mindig szerepel szövegértés és fogalmazás is, így ha a diák nem figyeli az órát, könnyen kicsúszhat az időből. Arról nem beszélve, hogy a feladatok nagy része kompetenciaalapú, és a tanultakat az iskolában megszokottól eltérően kéri számon.
Ezek után nem meglepő, hogy a 2024-es központi írásbelin az alábbiak szerint alakultak az átlagpontszámok évfolyamonként és tantárgyanként:
Nyolcadikosok:
- magyar: 29,46 pont
- matek: 21,76 pont
Hatodikosok:
- magyar: 30,41 pont
- matek: 28,22 pont
Negyedikesek:
- magyar: 29,91 pont
- matek: 36,86 pont
Ez alapján a nyolcadikosok körében az átlagpontszám 50,48 pont volt. A hatodikosok átlagosan 57,5 pontot szereztek, míg a negyedikesek átlagpontszáma 65,1 pont lett.
A szerkesztőségünk részére elküldött olvasói levelekből kiderült, hogy azok a diákok kerülhetnek leginkább nehéz helyzetbe, akik egy átlagos színvonalú állami gimnáziumba jelentkeznének, hiszen az ott elvárt minimumpontszámot a központi írásbeli tavalyi átlaga felett húzták meg, és ezekbe az intézményekbe a korábbi években alacsonyabb pontokkal is be lehetett jutni.
Az elvárt pontszám alatt is lehet jelentkezni
Az ügyben megkerestük a Klebelsberg Központot is, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy „az iskolák eddig is meghatározhatták, több esetben meg is határozták, hogy a jelentkezőnek mennyi pontot kell elérnie, hogy felvételt nyerjen a kiválasztott iskolába.
Erre vonatkozóan az intézmények egy ajánlást kaptak a tankerületi központoktól, de minden esetben az iskola dönt arról, hogy ezt mennyiben veszi figyelembe.
A Klebelsberg Központ szerint az ajánlás fő célja a gimnáziumi képzés „presztízsének” növelése, hogy a diákok a megfelelő helyen tanuljanak, úgy a gimnáziumokban, mint a szakképzésben egyaránt, továbbá, hogy azok a tanulók akik felvételt nyertek, el is tudják végezni az adott intézményt.
Természetesen az elvárható pontszám alatt is beadhatja a szülő a jelentkezést a választott intézménybe, ezt senki sem befolyásolja.
- írták, majd kitértek arra is, hogy elvileg előfordulhat, hogy az elvárható pontszám miatt kevesebben adják be a jelentkezésüket és kevesebb osztály indul majd. Azonban jelenleg is vannak olyan gimnáziumok, ahol nagy a fluktuáció és amelyekben az osztályok kisebb létszámmal működnek, mint amit a jogszabály meghatároz.
