Nehezen viseli a kudarcot, nem tud sokáig a padban ülni vagy egy dologra kitartóan figyelni – ilyen, és ehhez hasonló indokok miatt merülhet fel a nagycsoportos óvodások szüleiben, hogy jó lenne, ha kérelmeznék a plusz egy év ovit. Ezt azonban 2020 óta külön eljárásban kell igényelniük, ami nem mindig zökkenőmentes.

Ha a gyerek betölti 2025. augusztus 31-ig a hatot, akkor a szülők várhatóan 2025 január közepéig kérhetik a plusz egy év óvodát. Ha valaki erről lecsúszik, akkor a hatévese akkor is elkezdi szeptemberben az elsőt, ha még nem iskolaérett és jobb helye lenne az óvodában.

Az Oktatási Hivatal statisztikái szerint a 2023/2024-es tanévre vonatkozóan körülbelül minden negyedik nagycsoportos esetében éltek a a szülők a lehetőséggel. A beküldött 22 743 kérelemből helyből csak 425-öt utasított el az OH.

Viszont nem mindenki kapta meg helyből a halasztást. Nagyjából a kérelmek 57 százalékánál volt szükség pedagógiai szakértő bizottságra, ahol az esetek túlnyomó többségénél arra a megállapításra jutottak, hogy jobb, ha a gyerek még az óvodában marad. A szakszolgálathoz irányított óvodások közül a vizsgálat során csak 409-et nyilvánítottak iskolaérettnek. Nekik szeptemberben el kellett kezdeniük az elsőt. (Ez egyébként nagyjából megegyezik az előző évek statisztikáival.)

Átlagosan 10-ből 9 gyerek megkapta a plusz egy évet

A Szülői Hang 2024/2025-ös tanévre vonatkozó adatai szerint a beadott kérelmek mintegy 51 százalékánál alapból megadták a plusz egy év ovit, azonban az esetek 49 százalékában szakszolgálathoz küldték a gyereket. Jó hír, hogy egyből elutasításról nem érkezett jelzés a szervezethez.

A tapasztalatok szerint nálunk az arányok ebben egy kicsit jobbak, mivel a csoportunkban levők jobban tájékozottak és valószínűeg valamivel több alátámasztó papírt küldenek be, úgyhogy összességében egy kicsit magasabb lehet a szakszolgálati vizsgálatok aránya

- mondta Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója, majd hozzátette, hogy a szakszolgálathoz küldött nagycsoportosok 93 százaléka a vizsgálat után maradhatott még egy évet az oviban. A gyerekek 5 százalékánál iskolakezdést javasoltak és 2 százalékuknál nem ismertették a javaslatot, ami általában (de nem mindig) azt szokta jelenteni, hogy náluk is iskolakezdést javasoltak.

A szervezet felmérésből is kiderült, hogy óriási különbség volt a megyék között. Hajdú-Bihar megyében például a beadott kérelmek 77 százalékánál szakszolgálathoz küldték a gyereket, ehhez képest Zala megyében ugyanez az arány csak 24 százalék volt.

 

Elsőben a legmagasabb az évismétlők aránya

Hogy mennyire nehéz döntés, hogy a hatéves valóban érett-e az iskolára, jól mutatja, hogy a 2023/2024-es tanévben 97 333 gyerek kezdte az elsőt, közülük 4088-an évismétlők voltak. Ez némileg kevesebb, mint az előző tanévben, amikor 94 342 elsős 5,2 százaléka, vagyis mintegy 4906 fő volt évismétlő. (A többi évfolyamon az évfolyamismétlők aránya 0,7 és 2,1 százalék között mozog.)

Az első osztály megismétlésének pedig a leggyakoribb oka, ha az iskolába lépés előtt nem jól, vagy egyáltalán nem mérték fel a gyerek iskolaérettségét.

Ha például még nem alakult ki egyértelműen a jobb-baloldali dominancia, a gyerek el-eltéveszti az irányokat, bizonytalan az egyensúlyérzéke és a nagymozgások – többek között a helyes kúszás, mászás, guggolás, szökdelés - összerendezettségével is van probléma, akkor érdemes élni a lehetőséggel.

(A Szülői Hang például külön segédletben foglalkozik az iskolaérettséggel, ami segítség lehet az érintett nagycsoportosok szüleinek.)

Januárban kell kérelmezni

A szülőknek a halasztási kérelmet feltehetően idén január közepéig kell beadni az Oktatási Hivatalhoz. Bár hivatalosan elég egy jól megfogalmazott, alapos szülői indoklás is, ha viszont emellé nem csatolnak semmilyen igazolást, akkor nagyobb az esélye, hogy az OH pedagógiai szakértői bizottsághoz küldi a gyereket. Ugyanis az Oktatási Hivatal az eljárás során azt vizsgálja, hogy a gyerek értelmi, lelki, szociális és testi fejlettségének állapota eléri-e az iskolába lépéshez szükséges szintet.

Milyen dokumentumokat érdemes csatolni?

A kérelemhez minden olyan dokumentumot érdemes csatolni, amelyek alátámasztják, hogy jó lenne, ha a gyerek még egy évet még az óvodában maradhatna. Ilyen többek között a

• pedagógiai szakszolgálat korábbi szakértői véleménye
• óvodai fejlődési napló vagy írásos vélemény az óvodapedagógustól
• szakorvosi vagy háziorvosi igazolás

Ezen kívül lehet igazolást kérni a logopédustól, gyógypedagógustól, fejlesztőpedagógustól, mozgásterapeutától, de még a védőnőtől is. Ezeket érdemes minél előbb, lehetőleg még az ősz folyamán beszerezni.