Szívtájékon szúrta egy iskolatársát egy hatodikos kislány Bőnyben, ollóval támadt osztálytársára egy diák Székesfehérváron és az újra elővett bicskei pedofil ügy – csak néhány eset az elmúlt hónapokból, amely ráirányította a figyelmet a hazai gyermekvédelem hiányosságaira. A kormány gyaníthatóan ezek hatására szigorított még nyáron a "gyermekvédelmi törvényen".
Még nyáron fogadta el a parlament az új gyermekvédelmi törvény szigorítását, amelynek többek között az alábbi elemei vannak:
- a köztársasági elnök nem adhat kegyelmet olyan elítéltnek, aki 18 évnél fiatalabb gyerek ellen követett el szexuális bűncselekményt.
- pszichológiai alkalmassági vizsgálatot ír elő a gyermekvédelmi intézmények vezetőinek és a szakmai alkalmazottaknak.
- a hazai pedofilnyilvántartásban azon magyar állampolgárok adatai is elérhetőek lesznek, akik az EU más tagállaimaiban követtek el ilyen bűncselekményt.
- 2 év börtönbüntetéssel fenyegeti a gyermekvédelmi jelzőrendszer azon tagjait, akik 3 munkanapon belül nem jelentik, hogy egy gyerek valamilyen „kiemelt veszélyeztető körülménynek van kitéve.”
A gyermekvédelmi jelzőrendszerbe pedig beletartoznak a pedagógusok is, akik közül sokan a szigorítással szeptember elején szembesültek.
| Ki tartozik a gyermekvédelmi rendszerhez? |
|
|
A Belügyminisztérium a módosításról még a nyáron értesítette levélben az intézményeket, ebből kiderült, hogy szerintük a szigorításra azért volt szükség, hogy a gyerekek védelmének érdekében a „szükséges információk eljussanak a megfelelő hatóságokhoz és a legsúlyosabb veszélyeztetettségre utaló körülmények ne maradjanak rejtve.”
Vagyis, ha felmerül a gyanúja, hogy a gyereket
- szexuálisan vagy fizikailag bántalmazzák
- súlyosan elhanyagolják
- ha a szülő megtagadja az együttműködést az egészségügyi alapellátást nyújtó szolgáltatóval (például nem adatja be a kötelező védőoltásokat)
- ha a gyerek súlyosan alultáplált
- ha a gyerek öngyilkosságot kísérelt meg és még nincsen benne az ellátásban.
A gyerekbántalmazás nem olyan, mint a filmekben
Egy fővárosi iskolai szociális segítő az Eduline-nak azt mondta; a törvényváltozás óta hozzá több jelzés is érkezett pedagógusoktól. Szerinte ahhoz, hogy egy tanár merjen lépni, először az iskolai szociális segítőnek bizalmi kapcsolatot kell kialakítania vele, hiszen
a gyerekbántalmazásnak az esetek többségében nincsenek olyan egyértelmű jelei, mint az amerikai filmekben. Nemigen fordul elő, hogy besétál a gyerek az iskolába monoklival és lesütött szemmel azt mondja, hogy elesett a biciklivel.
A szociális segítő kiemelte, a pedagógus már akkor gyanakodhat, ha például az eddig nyitott, vidám gyerek magába fordul és a viselkedése megváltozik, vagy ha a diák elhanyagolt, folyamatosan koszos ruhákba jár, elkésik az iskolából, esetleg rendszeresen nem fizetik be neki az étkezési díjat.
Volt arra is példa, hogy a tanító nem tudta megmondani, mi a baj az elsős kislánnyal, csak úgy érezte, hogy a gyereket elhanyagolják. Később derült csak ki, hogy az édesanya instabil, partnerével is problémái vannak, ami nyilván hatással volt a gyerekre
- tette hozzá a szakember, majd megjegyezte, hogy a legtöbb esetben elhanyagoltság, hiányzás, beilleszkedési problémák miatt érkezik hozzájuk jelzés az iskolákból, amit a szülők válásától kezdve a családi tragédián keresztül a rossz szociális helyzetig sokféle tényező okozhat.
| A bőnyi kislánynak is megváltozott a viselkedése |
|
|
Ha egy gyermek bekerül a rendszerbe, akkor általában a családot az otthonában meglátogatja a családsegítő, azonban nem mindig a valóságot látja.
„Egy előre bejelentett látogatásnál a család általában a szebbik oldalát mutatja, ezért néha nehéz kiszúrni, ha otthon nincsen minden rendben. Ezért is fontos az óvodai-iskolai szociális segítő észrevétele a pedagógusok információi és saját észlelése alapján, mert itt valóban érvényesül a több szem többet lát elve" - véli a szakember.
A pedagógusok leterheltsége miatt is késhet a jelzés
Ha a pedagógus bizonytalan, vagy csak van egy megmagyarázhatatlan rossz érzése, akkor érdemes kikérnie az iskolai szociális segítő tanácsát. Ha közösen arra jutnak, hogy nem annyira súlyos a probléma, akkor első körben a gyerek szüleivel kell beszélni. Azonban bántalmazás gyanúja esetén azonnal meg kell tennie a jelzést a tanárnak.
A gyerek mindig igazat mond, ugyanakkor arra is akad példa, hogy a diák dühből mondja azt, hogy például megverték. Ezeket az eseteket is meg kell vizsgálni, hiszen még ha túlzott is gyerek, akkor is utalhat arra, hogy otthon a család nem működik megfelelően és külső segítségre van szükség.
Az óvodai-iskolai szociális segítő feladata az is, hogy olyan bizalmi légkört alakítson ki az adott intézményben, amely elősegíti azt, hogy a pedagógusok könnyebben osszák meg velük észrevételeiket. Ez egy új ember esetén olykor hosszú hónapokat vesz igénybe. Fontos szerepe van a kölcsönös bizalom kialakulásában a szakemberek által biztosított prevenciós csoportfoglalkozásoknak, a gyerekek csoportban történő megfigyelésének, és az adott intézmény közösségi eseményeiben való résztvételnek.
Az iskolai szociális segítő szerint a helyzetet nehezíti, hogy a pedagógusok rendkívül leterheltek, így könnyen előfordulhat, hogy emiatt késik a jelzés. Olyan tanárra is van példa, aki maga próbál segíteni a gyereken, emiatt kudarcként fogja fel, ha végül nem sikerül, és segítséget kell kérnie az iskolai szociális segítőtől.
| Az orvosok is jelenthetnek |
| Ha olyan súlyos a sérülés, hogy a gyerek kórházba kerül, az orvosok is megteszik a jelzést. Ez történt például legutóbb annak a békési 5 hónapos kislánynak az esetében is, akit az apja azért vágott a földhöz, mert nem bírta hallgatni a sírását. A férfi először azt mondta a mentősöknek, hogy a gyerek leesett az ágyról. A kórházban azonban az orvosok rögtön értesítették a rendőröket, hiszen azt gyanították, hogy nem azért vérzik a kisbaba feje és van tele a teste zúzódásokkal, mert egy óvatlan pillanatban nem figyeltek oda rá. (A gyerek később belehalt sérüléseibe, és az apa is bevallotta tettét.) |
Helyettesítések árnyékában
Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője szerint a pedagógusok nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a tanárhiány miatt gyakran kell helyettesíteniük. Ebben az esetben gyakorlatilag esélyük sincsen arra, hogy a diákokkal bizalmi kapcsolatot alakítsanak ki. Ráadásul sok esetben - főleg, ha ritkábban találkoznak velük - nem is ismerik őket annyira, hogy észrevegyék az apró, de árulkodó jeleket.
Úgy tekint ez a rendszer a pedagógusokra, mintha normális lenne a helyzet, de nem az
– tette hozzá Nagy Erzsébet.
Csorbíthatja a jogbiztonságot
A szigorítással kapcsolatban a Gyermekjogi Civil Koalíció is aggályokat fogalmazott meg. A szervezet álláspontja szerint a törvénymódosításban a prevenció helyett a szankcióközpontú szemlélet érvényesül, hiszen a gyermekvédelmi szakembereket szabadságvesztés büntetéssel fenyegeti, amennyiben a jelzési kötelezettségüknek nem tesznek eleget. Mindezt úgy, hogy nem teremti meg a jelzőrendszer hatékony működéséhez elengedhetetlen személyi és infrastrukturális feltételrendszert.
Az állásfoglalásukban kitértek arra is, hogy a gyámhatóság eddig is tehetett feljelentést foglalkozás körében elkövetett bűncselekmény miatt, ha a jelzőrendszeri tag súlyosan vétett a szakmai szabályok ellen. Erre azonban az általunk megkérdezett iskolai szociális segítő szerint a tanárok esetében gyakorlatilag alig volt példa.
A Gyermekjogi Civil Koalíció ezen kívül arra is felhívta a figyelmet, hogy a "kiemelt veszélyeztető ok” fogalmának bevezetése, rendeleti szabályozása csorbítja a jogbiztonságot és teret adhat a szubjektív és ellentmondó jogértelmezésnek.
