Míg az alsóbb tagozatosok közül szinte mindenki az iskolai menzán ebédel, addig felfelé haladva az évfolyamok között, már lényegesen alacsonyabb ez az arány. Ennek több oka is lehet a menza állapotától kezdve a kevés választékon át, de egy új törvénytervezet némiképp javíthat a helyzeten. Annak is utánajártunk, hogy kell-e számítani áremelkedésre szeptembertől.

A magas rezsiárak és infláció miatt folyamatosan emelkedett az iskolai menza ára, 2022-ben például harminc százalékkal drágult, az akkori tanévkezdéskor a szülők egy része több ezer forinttal magasabb számlákat kapott, mint korábban. Majd 2023-ban berekedt a növekvő tendencia, ekkor arról írtunk, hogy konszolidálódnak az élelmiszerárak, szinte sehol nem terveznek áremelést a közétkeztetésben. Most pedig utánajártunk, hogy mire számíthatnak a szülők idén szeptemberben.

"Rálátásom szerint jelentős drágulás nem várható. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a szülők által fizetendő térítési díjakat településenként az önkormányzatok határozzák meg. Ebből eredően a helyzet eltérő. Előfordulhat, hogy az inflációt később követik le, így az a térítési díjakban később jelenik meg" – mondta az Eduline-nak Zoltai Anna, a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének (Közszöv) elnöke. Bár országszerte óriási különbségek vannak a menzák árai között, de általában napi 600 és 1200 forint között mozog az étkezés ára, így ha tényleg nem lesz emelkedés, akkor 12 és 24 ezer forint körüli összegre lehet számítani havonta.

Az iskolai menza a felsőbb évfolyamokon már kevésbé népszerű, viszont a Közszöv elnöke szerint az óvodákban, általános iskola alsó tagozatokban közel 100%-os az étkezés igénybevétele, a felső tagozattól kezdődő lemorzsolódás évek óta észlelhető. Ennek egyik oka szerinte az alacsony szolgáltatási szint, például kevés a választék és nem megfelelőek az étkezők sem. Kevés helyen lehet elektronikusan megtekinteni az étlapokat, rendelni, lemondani az étkezést, vagy épp a térítési díjat elektronikusan rendezni.

"A közétkeztetést átölelő, azt támogató szolgáltatások színvonala fejlesztésre szorul"

– véli az elnök, ugyanakkor már történtek lépések a problémák kezelésére. Az étkeztetők többféle eljárással is próbálkozak a pazarlás megszüntetésére. Ezek közül az egyik leghatékonyabb, hogy svédasztalra teszik ki az ételt a gyerekeknek, akik így annyit szedhetnek, amennyit szeretnének, és abból, ami nekik szimpatikus. Erről itt olvashattok részletesebben.

Húsmentesség a közétkeztetésben?

A jogszabályi előírások lehetővé teszik a húsmentes napok beillesztését a közétkeztetésbe, csak ellensúlyozni kell azzal, hogy gondoskodnak a teljes értékű fehérjebevitelről – erről ír a Magyar Természetvédők Szövetsége 2023-as tájékoztatójában. A szövetség néhány éve indította el kezdeményezését a heti húsmentes nap bevezetésére, azóta pedig több száz iskolát értek el programjaikkal. A vezetés oldaláról némiképp szkeptikusabbak, a szövetség azt érzékelte, hogy náluk több győzködésre van szükség ahhoz, hogy megalapozottan tudjanak váltani a megszokott étrendeken.   A kezdeményezést a Közszöv is támogatta, elnökségük szakértői kiszámították, hogy Magyarországon a közétkeztetésben havi átlagban felhasznált húsmennyiség előállítása akkora szén-dioxid kibocsátással jár, mint 5 040 000 km autózás, amivel akár 1260 alkalommal megkerülhetnénk a Földet az Egyenlítőnél. Már az is sokat jelentene, ha csak havonta két nappal növelnék meg a közétkeztetésben a húsmentes napok számát, de ez a cél még távolinak tűnik.

"Minden esély megvan rá, hogy egyre több településen, oktatási intézményben vezetik be a svédasztalos szolgáltatást" – Zoltai Anna szerint, aki úgy tudja, hogy az ország piacvezető közétkeztető vállalkozása közel negyven intézményben biztosít önkiszolgáló étkeztetést, a fogyasztók többségének megelégedésére. Ezen túlmenően több, tőle független településen, Dabason, Szolnokon, Zalaszentgróton vezették már be ezt a szolgáltatási formát, és más szolgáltatók is mérlegelik a bevezetés lehetőségét.

Még februárban próbáltuk meg felmérni a az érintettek tapasztalatait a Facebookon, ekkor vegyes visszajelzéseket kaptunk. Volt, aki azt írta, hogy "eddig bevált, jobban mint a kiadagolós rendszer, aki válogat, annak most se jön be, de legalább szendvicset össze tud rakni magának". Más is írta, hogy a fiának kifejezetten tetszik, "felhasználói oldalról nézve sikeres a rendszer". Ugyanakkor többen is azzal reagáltak, hogy ettől még az ételek minősége nem fog változni:  "Én nagyon támogatom, de ezzel együtt a minőségen is kéne javítani" – érkeztek a kommentek.

Olyan is előfordult egy válaszoló szerint, hogy éhes maradt a diák: "Amióta ezt behozták a gyerekem mindennap úgy jön haza hogy éhes, mert nem ehetett annyit, amennyit szeretett volna" – írta. Illetve a rendszer hátrányaként említették, hogy több iskolában a felsőbb évfolyamosok később mehetnek el ebédelni, ezért olyanról is olvastunk, hogy az ő ebédszünetükre már nem maradt elég ennivaló, vagy kevesebb opció közül választhattak.

Ezek a szülők visszajelzései voltak, de a Közszöv elnöke szerint a svédasztalos módszer egyébként gazdaságosabb is olyan tekintetben, hogy az elkészített étel célba ér, lényegesen kisebb mértékű a pazarlás. Ráadásul társadalmi jelentősége is van ennek az étkeztetési formának fenntarthatósági szemszögből, hiszen a gyerekek megtanulják, hogy épp annyit ételt kell kiválasztaniuk, amennyit el is fogyasztanak.

Jelenleg a táplálkozás-egészségügyi rendeletben korcsoportonként van lebontva, hogy kinek mennyi ebéd jár, de ez a módszer nem képes lekövetni az egyéni igényeket a lányok és fiúk, sportolók és nem sportolók, éhesen vagy kevésbé éhesen érkező diákok között. Éppen emiatt a  Közszöv korábban egy 19 pontból álló javaslatcsomagot nyújtott be az előbb említett rendelet módosítására. A rendelet módosítása folyamatban van, július első felében megtörtént a társadalmi egyeztetés, amiből azt látták, hogy javaslataik jelentős részét elfogadták. Azt nem tudják, hogy mikortól lép hatályba az új törvény, de várható, hogy a módosítás életbe lépése pozitív változást hoz mind a közétkeztetők, mind a közétkeztetés résztvevői számára az elnök szerint.