Február 15-ig lehetett egyetemi képzésekre jelentkezni. Bár a vizsgázók száma drasztikusan visszaesett, januárban tovább drágultak a nyelvvizsga árai. Egyre több a sajátos nevelési igényű gyerek a magyar oktatásban, és a középiskolák alig akarják felvenni őket. Ezek voltak a hét legfontosabb eseményei

Az egyetemisták közel fele inkább munkavállalónak tartja magát, mégis sokan közepes- vagy súlyos pénzügyi problémákkal küzdenek

"Menjen dolgozni!" - válaszolják sokan, amikor egy egyetemista pénzügyi nehézségekre panaszkodik. Egy friss kutatás szerint azonban a magyar egyetemisták többsége állandó jelleggel vállal valamilyen munkát, legyen szó arról, hogy a tanulmányai mellett teljes állásban dolgozik, vagy az órái között diákmunkát vállal. A helyzetükön ráadásul az ösztöndíjak sem segíthetnek, hiszen egy technikumban tanuló középiskolás is magasabb tanulmányi ösztöndíjakra számíthat, mint egy színötös mérnök-, bölcsész- vagy orvostanhallgató.

A 2022 tavaszán végzett kutatás szerint a magyar egyetemisták nagyjából fele küzd pénzügyi nehézségekkel; 25 százalékuk "közepes", 23 százalékuk viszont súlyos anyagi gondokról számolt be. A legrosszabb helyzetben a felsőoktatási szakképzésben tanulók vannak, akiknek 28 százaléka vallott komoly anyagi problémákról, míg az alap- és mesterképzéseken tanulóknak átlagosan 23-24 százaléka küzd anyagi nehézségekkel.

Hiába tízszereződött meg az autizmussal diagnosztizált diákok száma, csak minden negyedik középiskola fogadja őket

2005 óta csaknem megtízszereződött Magyarországon az autizmussal diagnosztizált tanulók száma, mégis csak kevés középiskola fogadja őket. Ezzel a nehéz helyzettel szembesült a kilencedik osztályba készülő Eszter is, aki idén felvételizik a középiskolába, autistaként azonban több mint harminc helyi iskola közül hivatalosan mindössze két iskolába jelentkezhet.

Magyar Péter nem sokkal azután távozott a Diákhitel Központtól, hogy tömegesen éltek vissza a képzési hitelekkel

Néhány nap alatt lett a kegyelmezési botrány egyik legérdekesebb szereplője Varga Judit exférje, Magyar Péter, aki egyébként 2022-ben nem sokkal azt követően mondott le a Diákhitel Központ éléről, hogy kiderült, a felnőtt-és szakképzésben igénybe vehető szabad felhasználású diákhitelekkel tömegesen éltek vissza. A nem mindennapi lehetőségre sajtóértesülések szerint a maffia csapott le.

Felvételi 2024: mi jön a jelentkezési határidő után?

Február 15-én éjfélig lehetett jelentkezni az egyetemek alap-, osztatlan- vagy mesterképzésére. A teendők listája azonban nem ér véget, hiszen március 25-től kezdetét veszi az ügyintézés, ami egészen júliusig tart.

Családi pótlék érettségi után: mikor és kinek járhat?

A családi pótlék alapesetben egészen addig jár, amíg a diák közoktatási intézményben tanul. Mi történik azonban akkor, ha érettségi után a gyerekek egyetemre mennek? Összegyűjtöttük az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Drasztikusan visszaesett a nyelvvizsgázók száma, már alig találni középszintű nyelvvizsgát 50 ezer forint alatt

Bár még nem tudni a pontos számokat, mivel az Oktatási Hivatal lapunknak küldött tájékoztatása szerint a 2023-ban nyitott nyelvvizsga-anyakönyvek lezárása még folyamatban van, a jelenleg elérhető adatok szerint 2023-ban jóval kevesebben nyelvvizsgáztak, mint az elmúlt közel 10 évben.

Mileva Marić: az elfelejtett tudós, aki még Einsteinnél is jobb volt fizikából

Ki emlékszik ma Mileva Marićra, a zseniális szerb tudósra, aki férjével együtt megalkotta a modern fizika világképét? Szinte senki, aminek elsősorban az az oka, hogy minden tudományos eredményét, publikációját és találmányát a férje, Einstein nevén nyújtották be. Új sorozatunkban híres tudósok kevésbé ismert feleségeit mutatjuk be, akiknek nemcsak az volt a dolguk, hogy esténként meleg vacsorát tegyenek az asztalra, hanem a tudományos életben is bizonyítottak.