A 2020-as Nemzeti Alaptanterv szerint 2024-től már választható tárgyként sem lesz elérhető a művészettörténet mint önálló tárgy, érettségizni pedig a gimnáziumokban és szakgimnáziumokban sem lehet majd belőle. A rendelkezés ellen közleményben tiltakozik a Magyar Tudományos Akadémia - írta meg a 24.hu.

"Elfogadhatatlannak, átgondolatlannak, rövid és hosszú távon egyaránt rendkívül ártalmasnak tartjuk a döntést, amely a képző-, ipar- és építőművészet több ezer éves múltjáról és kortárs alkotásairól úgy véli, hogy az nem szerves része az általános műveltségnek"

- fogalmazott az MTA Művészettörténeti Tudományos Bizottsága.

A művészettörténet eddig is csak választható tantárgyként szerepelt a gimnáziumi oktatásban, érettségizni csak fenntartói engedéllyel lehetett belőle. Ez szűnik meg 2024-től, a művészettörténet mellett pedig a film- és médiaismeretet is kivezetik a tantervből.

Az új Nemzeti Alaptanterv a művészettörténetet a vizuális kultúra 9–10. évfolyamon oktatott tárgyába olvasztja be heti 45 percben, ami az MTA szerint lehetetlenné teszi a tudományág átfogó ismereteinek átadását, továbbá úgy vélik, hogy a tárgy kivezetése miatt az egyetemi művészettörténet szakra kevesebben jelentkeznek majd, ez pedig veszélyezteti az oktatás színvonalát, valamint a muzeológiai, műemlékvédelmi, múzeumpedagógiai, tudományos szakemberek utánpótlását.

"A művészetek történetének ismerete elősegíti az egyetemes, európai és nemzeti művészeti örökség tudatos gondozását, építészeti, festészeti, szobrászati, iparművészeti, fotóművészeti örökségünk fenntartását és ápolását. Ennek az ismeretanyagnak a kiiktatása az általános műveltség köréből nemzeti művészeti örökségünk lebecsülését is jelenti, végső soron kulturális versenyképességünk meggyengüléséhez vezet" - írják.