Kikerül a művészettörténet tantárgy a nemzeti alaptantervből, tiltakozik az MTA Közoktatás
Székács Linda

Kikerül a művészettörténet tantárgy a nemzeti alaptantervből, tiltakozik az MTA

A tantárgy eddig is csak választható volt és érettségizni is csak engedéllyel lehetett belőle, 2024-től azonban már erre sem lesz lehetőség.

A 2020-as Nemzeti Alaptanterv szerint 2024-től már választható tárgyként sem lesz elérhető a művészettörténet mint önálló tárgy, érettségizni pedig a gimnáziumokban és szakgimnáziumokban sem lehet majd belőle. A rendelkezés ellen közleményben tiltakozik a Magyar Tudományos Akadémia - írta meg a 24.hu.

"Elfogadhatatlannak, átgondolatlannak, rövid és hosszú távon egyaránt rendkívül ártalmasnak tartjuk a döntést, amely a képző-, ipar- és építőművészet több ezer éves múltjáról és kortárs alkotásairól úgy véli, hogy az nem szerves része az általános műveltségnek"

- fogalmazott az MTA Művészettörténeti Tudományos Bizottsága.

A művészettörténet eddig is csak választható tantárgyként szerepelt a gimnáziumi oktatásban, érettségizni csak fenntartói engedéllyel lehetett belőle. Ez szűnik meg 2024-től, a művészettörténet mellett pedig a film- és médiaismeretet is kivezetik a tantervből.

Az új Nemzeti Alaptanterv a művészettörténetet a vizuális kultúra 9–10. évfolyamon oktatott tárgyába olvasztja be heti 45 percben, ami az MTA szerint lehetetlenné teszi a tudományág átfogó ismereteinek átadását, továbbá úgy vélik, hogy a tárgy kivezetése miatt az egyetemi művészettörténet szakra kevesebben jelentkeznek majd, ez pedig veszélyezteti az oktatás színvonalát, valamint a muzeológiai, műemlékvédelmi, múzeumpedagógiai, tudományos szakemberek utánpótlását.

"A művészetek történetének ismerete elősegíti az egyetemes, európai és nemzeti művészeti örökség tudatos gondozását, építészeti, festészeti, szobrászati, iparművészeti, fotóművészeti örökségünk fenntartását és ápolását. Ennek az ismeretanyagnak a kiiktatása az általános műveltség köréből nemzeti művészeti örökségünk lebecsülését is jelenti, végső soron kulturális versenyképességünk meggyengüléséhez vezet" - írják.

 

„Hallgattunk eddig eleget” – egyetemisták az 1956-os forradalomban Campus life Kurucz Tünde

„Hallgattunk eddig eleget” – egyetemisták az 1956-os forradalomban

1956. október 23-án délelőtt még megtartották az órákat a BME-n, az ELTE rektori tanácsa kiállt a diktatúra ellen tüntetést szervező hallgatók mellett és az egyetem oktatói a diákokkal együtt vonultak a békésnek induló demonstráción, mely végül az ÁVH sortüze után a Magyar Rádió épületének elfoglalásához vezetett.