A tankerületek nem tudnak egyértelmű jogi érvet felhozni arra, hogy miért nem a jogszabályban leírt jogosító idővel számolnak a státusztörvény miatt felmondott tanárok végkielégítésénél.

Ahogy arról már mi is beszámoltunk, rengeteg olyan megkeresés érkezett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ), miszerint a pályaelhagyó tanároknak járó két- vagy háromhavi végkielégítés helyett a tankerületek csak egyhavi összeget akarnak kifizetni. Közben pedig a tankerületek sorra bukják el a ki nem fizetett túlórák miatt indított pereket - írta meg a Szabad Európa.

A PDSZ által megbízott ügyvéd, dr. Nyitrai Károly a lapnak adott interjújában azt mondta, hogy ez a probléma mintegy ezer távozó pedagógust is érinthet, aminek a költségvetési vonzata minimum félmilliárd forint lehet.

A pedagógusok a korábbi szabályok szerint akár nyolchavi végkielégítésre is jogosultak lennének, ha legalább húsz éve egy munkáltatónál dolgoznak, most viszont csak egy-, két-, legfeljebb háromhavi végkielégítést kaphatnak, attól függően, mennyi jogosító idővel rendelkeznek

- magyarázta a PDSZ által megbízott ügyvéd.

Így jelenleg, ha a felmondott pedagógus húsz évnél kevesebbet dolgozott, akkor egyhavi, ha húsz évnél többet, akkor kéthavit, ha pedig harminc évet egy munkáltatónál dolgozott, akkor háromhavi végkielégítésre jogosult az átmeneti szabály szerint.

A jogszabály a jogosító idő fogalmát használja, amelyet a korábbi munkajogi szabályok nem ismernek. A korábban közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban eltöltött időt jelenti, vagyis össze kell számolni a korábban pedagógus-jogviszonyban eltöltött időt, de a tankerületek ezt nem ismerik el, és csak az utolsó munkahelyen eltöltött időt veszik figyelembe a végkielégítés meghatározásakor

- mondta dr. Nyitrai Károly.

Emellett azt is ismertette, hogy egy olyan pedagógusnak, aki öt éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt, van harminc év közalkalmazotti jogviszonya, és húsz éve ugyanott dolgozott, 36 havi, vagyis háromévnyi végkielégítés jár.

Az ügyvéd szerint a tankerületek egyértelmű jogi érvet még nem tudtak mondani, hogy miért nem a jogszabályban leírt jogosító idővel számolnak ilyen esetekben. Ezért próbaperek indítását tervezik, és azok lezárását követően minden érintettnek jogsegélyt nyújtanak.

A tankerületek sorra veszítik el a pereket

Dr. Nyitra Károly arról is beszámolt, hogy az országban százas nagyságrendben zajlanak olyan perek, amik a ki nem fizetett túlórabérek miatt indultak. Az ügyvéd szerint a tankerületek sok esetben csak akkor fizetik ki a bérpótlékot, ha a bíróság jogerősen megítéli azt. Ők legalább négy esetben nyertek már, és tucatnyi peren kívüli egyezséget kötöttek.

A ki nem fizetett bérpótlékok miatt fellépő pedagógusok egy része élt azzal a lehetőséggel, hogy egy írásbeli fizetési felszólítás után rendkívüli lemondással megszüntette a jogviszonyát, országosan a százat is elérheti a számuk. Ők legalább 17 tanárt képviselnek ilyen ügyben.