Megbüntethetik azokat az iskolákat, amelyek nem vesznek fel elég hátrányos helyzetű gyereket Közoktatás
Gál Luca

Megbüntethetik azokat az iskolákat, amelyek nem vesznek fel elég hátrányos helyzetű gyereket

Büntetés járhat az iskoláknak, ha nem vesznek fel arányosan elég hátrányos helyzetű gyereket. Hiába kapott Magyarország jelentős uniós támogatásokat, nem javult a roma tanulók helyzete.

Az Európai Parlament állásfoglalásában felszólította az uniós tagállamokat - így a magyar kormányt is -, hogy sürgős intézkedésekkel számolják fel az iskolai szegregációt. Ugyanis az elmúlt egy évtizedben annak ellenére sem javult a roma tanulók oktatása, hogy más tagállamok mellett Magyarország is jelentős összegű uniós támogatást kapott erre a célra.

Ennek kapcsán az országgyűlés kedden a köznevelés területén alkalmazandó diszkriminációellenes intézkedésekről szóló törvényjavaslatról folytatott általános vitát – olvasható az MTI-n.

Rétvári Bence államtitkár hangsúlyozta, hogy az oktatási rendszer méltányosságának erősítése érdekében beavatkozást láttak szükségesnek a hátrányos helyzetű tanulók nem egyenlő földrajzi eloszlása miatt is. Bár ma is szabályozott, hogy milyennek kell lennie a nagyobb fokú támogatásra szoruló diákok eloszlásának, ám jogos uniós észrevétel volt, hogy "nem elég határozottak" a szankciók a rendelkezés végre nem hajtása esetén.

Az új intézkedések között lenne, hogy a már meglévő szabályok be nem tartását negatív következményekkel - az adott évi átlagbér alapú támogatás csökkentésével - járna.

Az iskolai szegregáció felszámolásának szükségével az országgyűlés résztvevői egyetértettek, azonban sokan úgy gondolják, hogy ennek a problémának a megoldása nem olyan könnyű, mint ahogy azt a kormány jelenleg elképzeli.

Varga Ferenc országgyűlési képviselő kijelentette, hogy a komoly összegű uniós támogatás dacára nemhogy csökkent volna, hanem erősödött az iskolai elkülönülés Magyarországon. Felidézte, hogy az uniós felszólítás miatt lépett a kormány a szegregáció és a diszkrimináció ügyében; az intézkedéssel szerinte egyet lehetne érteni, ha az elmúlt 13 év oktatáspolitikai intézkedései nem mennének szembe minden uniós előírással és elvárással.

Barkóczi Balázs, a DK pártszóvivője szerint miközben "nagyon szépeket mondott" az államtitkár, pont a mostani kormány szűkítette az iskolatej-programot, nem növelték az óvodai helyek számát, 2010 óta egy százalékra csökkent a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya a felsőoktatásban, miközben "a duális képzés egész egyszerűen nem működik".

A képviselő szerint sok esetben mutatható ki, hogy az elmúlt évtizedben erősödött és egyre nyíltabbá vált a szegregáció, az iskolarendszer újratermeli a társadalmi egyenlőtlenségeket, eközben pedig "az Orbán-kormány a milliárdos elitnek magániskolákat épít".

Hiller István feltette azt a kérdést, hogy a javaslat értelmében egyes iskoláktól elvont források a közoktatás rendszerében maradnak-e. Ugyanis erre nem tért ki az új törvényjavaslat.

Kanász-Nagy Máté, az LMP vezérszónoka rámutatott arra, hogy a javaslat egyfajta büntetőintézkedést tartalmaz, forráselvonással operál, ugyanakkor többletforrás bevonását nem látják.