Megjelent a KSH negyedéves összefoglalója. A helyzeten tovább ronthat a státusztörvény elfogadása.

7620 - ennyi a betöltetlen állás az oktatásban a Központi Statisztikai Hivatal frissen megjelent negyedéves összefoglalója szerint.

A hiányzó pedagógusok száma az elmúlt negyedévhez képest 768 fővel nőtt, egy évvel ezelőtt viszont még a mostaninál is drasztikusabb volt a tanárhiány: 2022 második negyedévében 7973 tanár hiányzott a rendszerből. Bár ezt követően némi csökkenés látható, 2019-hez képest még így is több mint háromezerötszáz fővel nőtt az oktatásból hiányzó dolgozók száma, mivel 2019 első negyedévében még "csak" 4149 betöltetlen álláshely volt.

Az első drasztikus növekedés 2021 második negyedévében látható, akkor 4973-ról 6635-re nőtt a hiányzók száma, majd jellemzően az elmúlt időszakban 6400-6700 fő között stagnált.

Még rosszabb lehet

A pedagógiai szakszervezetek az elmúlt időszakban többször is felhívták a figyelmet a tanárhiány problémájára. Januárban több mint tizenhatezer hiányjelet rajzoltak a Hősök terére, ezen a héten pedig a Momentum politikusai harminc pályaelhagyó nevét fújták fel a Belügyminisztérium elé. Vannak iskolák, ahol a felsős tanárok vagy pedagógiai asszisztensek tanítanak alsóban is, van, ahol ideiglenes órarenddel indult a tanév, máshol pedig közel 80 éves matektanár állt vissza tanítani. Ennek ellenére a kormányzati kommunikáció folyamatosan tagadja a tanárhiányt, sőt, pozitív példákat hangoztatnak, mint például azt, hogy Európa más országaihoz képest nálunk alacsonyabb az egy tanárra jutó diákok száma.

A jelenlegi helyzeten még a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter szerint is ronthat a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény, vagyis a státusztörvény elfogadása. A pedagógusoknak szeptember 15-29. között kell nyilatkozniuk arról, hogy szeretnék-e aláírni az új szerződésüket. Arról tehát, hogy hányan hagyják el a pályát a státusztörvény miatt, leghamarabb szeptember végén láthatunk adatokat.