Persze az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének nincs erre jogköre, ők csak javasolják, hogy az egyes országok döntsenek ilyen szigorúan. Ezzel szerintük kezelni lehetne a diákok figyelmének elterelését és az online zaklatást is.

Az UNESCO, azaz az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete szerint ki kellene tiltani az okostelefonokat az iskolákból, ezzel kezelve a tanórai problémákat, javítva a tanulási eredményeken és megelőzve az online zaklatást, írja a The Guardian. A szervezet jelentése szerint a túlzott telefonhasználat ugyanis összefüggésbe hozható a csökkenő iskolai teljesítménnyel, ráadásul a nagyon magas képernyőidő a gyerekek érzelmi stabilitására is rossz hatással van.

Úgy igyekeznek érvelni, ennek üzenete az lehetne, hogy a technológiát – a mesterséges intelligenciát is ideértve – mindig az oktatás emberközpontúságának kell alárendelni és az nem helyettesítheti a pedagógusokkal való személyes kapcsolatot. A digitális technológia átgondolatlan átvételétől pedig óva intik a döntéshozókat, mondván: könnyen lehet túlértékelt a tanulási eredményekre és a gazdasági hatékonyságra gyakorolt pozitív hatása és „az újdonságok nem feltétlenül jelentenek jobb megoldást”.

Hangsúlyozva, hogy ahogyan – főleg egyetemi körökben és a koronavírus óta – egyre nagyobb hangsúlyt kap az online oktatás, hajlamosak vagyunk elfelejteni, miről is szól az oktatás, mennyire fontos része annak a személyes jelenlét. A jelentés arról ír, nem csak az osztálytermekben vonhatja el a diákok figyelmét és lehet rossz hatással a tanulási eredményre, de értelemszerűen otthon is. Hozzátéve: a digitális technológiák potenciálisan millióknak nyitják ki a tanulás lehetőségét, ez egyenlőtlenül oszlik el és jellemzően a legszegényebbek kimaradnak belőle az infrastrukturális költségek miatt. Mint írják, a pandémia alatt megállította az oktatás teljes összeomlását, de a legszegényebb, internetkapcsolattal sem rendelkező diákok milliói ebből kimaradtak.

A 2023-as Global Education Monitor jelentés úgy összegez: kevés alapos kutatás támasztja alá, hogy a digitális technológia alapvetően hozzáadott értéket jelent az oktatásban.

Ahol mégis, azokat jellemzően ilyesmivel foglalkozó cégek finanszírozták, melyek oktatáspolitikára gyakorolt hatását aggasztónak látják. A jelentés érdekes módon a nem éppen a demokrácia és az emberi jogok fellegváraként ismert Kínát idézi pozitív példaként, mert ott a tanítási idő 30 százalékában maximalizálták a digitális oktatási megoldások használatát és a diákoknak rendszeresen kötelező szünetet tartaniuk bármilyen képernyő használatában. De nem csak a kommunista ország szigorított, az UNESCO 200 ország oktatási rendszerére vonatkozó elemzése szerint mára minden hatodik országban betiltották az iskolákban az okostelefonok használatát vagy törvényben vagy különböző útmutatásokkal.