A pedagógus kar elnöke szerint, ami elmozdulás volt a státusztörvényben, az még nem fogja a pályán tartani a kollégáit

Ám a tervezet még nem garantálja a béremelést és a pályán eltöltött időt sem automatikusan veszi figyelembe.

„A márciusi törvénytervezettel kapcsolatban a kritikák egy része teljesen jogos volt, a két hónapos egyeztetés hatására nagyon sok minden változott szerencsére, ahol mi is megfogalmaztunk kritikákat”

– mondta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke a Hír TV Napi aktuális című műsorában a státusztörvény nemrég a parlamentnek beterjesztett változatáról, amely miatt már újabb tüntetés szerveződik.

Horváth szerint picit jobb most a helyzet, a pedagógusokat érintő pontok nagyjából visszatértek oda, amit a közalkalmazotti törvény fogalmazott meg. Kiemelte azonban – amit szakszervezeti részről is bíráltak –, hogy a jogszabály-javaslatat az EU-s pénzek nélkül nagyobb garanciát a béremelésre nem tartalmaz. Hozzátette: március elejétől úgy tíz egyeztetésen azt képviselték, hogy amíg a pedagógusok fizetése csak felzárkózik a diplomás átlagbérekhez, addig növelni kell azokat a kedvezményeket, amelyek vonzóvá tehetik a pályát.

Az NPK-elnök úgy látja: meg kell becsülni a pedagógusok hűségét, ezért maradnia kell a pályán eltöltött idő alapján garantált juttatásoknak – mint a jubileumi jutalom vagy a felmentési idő kiszámítása – és kiszámíthatónak kell lennie az előmenetelnek. „Bár a javaslat is megemlíti, hogy a szakmai gyakorlati időt be lehet számítani, de fontos lenne, ha ez egy automatizmus lenne, kötelezően érvényesítendő szempont” – fogalmazott a műsorban. Szerinte a próbaidőről és a lemondási időről szóló passzusoknak a közalkalmazotti törvény által tartalmazott szabályokhoz kellene visszatérnie.

Elmondta: a bérkérdést és a túlterheltséget gyorsan meg kellene oldani,

jó lenne, ha már elindulna az EFOP Plusz programban vállalt felzárkózás az uniós pénzekkel, azaz január 1-ig visszamenőleges béremelés, amit több mint 20 és mintegy 30 százalékos emelés követne a következő két évben. Hozzátette, hogy a 22-26 óra közötti neveléssel-oktatással lekötött óraszám olyan tág, hogy egyenlőtlenségekhez vezet, ezért szerintük az alsó határhoz közelítő fix óraszámra lenne szükség.

„A kormányzat erejét is az mutatná meg, ha a tárgyalások sikeresek lehetnek, egy erős tárgyaló fél hajlamos a megegyezésekre”

– fogalmazott. Horváth Péter úgy látja: történtek sok esetben a márciusi javaslathoz képest elmozdulások, de ezek döntően a pálya vonzerejét és megtartását még nem segítik elő, ezért a tiltakozókat a javaslat nem fogja eltántorítani.