Az iskolai alapítványon keresztül, amit nem épp erre találtak ki. Az állam által nem megfelelően ellátott feladatok átvételével többször is fizetnek az adót egyszer már befizetők, de ez még mindig olcsóbb, mint alapítványi iskolába vinni a gyereket.

Az eddig is ismert volt, hogy számos iskolában a szülők önköltségen rendelnek a központi jegyzéken nem szereplő tankönyveket, visznek be eszközöket, ám úgy tűnik, valahol már a tanároknak bérkiegészítést is adnak. Legalábbis a svábhegyi Jókai Mór Általános Iskola és Német Nemzetiségi Általános Iskolában a szülők pénzt gyűjtenek az iskola alapítványának alszámlájára, hogy abból tudjanak anyagi juttatást adni a pedagógusoknak, egy másik XII. kerületi iskolában szintén – írta meg a Telex. A lap hozzáteszi: az oktatási helyzet súlyosságát igazolja, hogy az alulfizetett pedagógusok támogatását a szülők magukénak érzik, míg a kormány az uniós pénzekre vár.

A Jókai Iskola Hegyi Oktatási és Nevelési (HON) Alapítványt azzal a céllal alapították, hogy minden formában támogassa az iskola tanulói, pedagógusi és tágabb közösségi körének életét. Így a szakmai programokat, a tanulást, eszközbeszerzést, oktatásfejlesztést, a higiénés komfort biztosítását. Ezek mellett hozzájárulnak a tábori-erdei iskolai programok szociális alapú támogatása mellett a rendezvények, versenyek, a környezeti nevelési, nemzetiségi programok, sport-, valamint a néptáncrendezvények költségeihez is.

A kuratórium idén májusban azonban azt kérte a szülőktől, hogy támogassák az alapítványnak azt az alszámláját, melyről a nyári szünet előtt a pedagógusokat szeretnék anyagilag támogatni.

De ez nem előzmény nélküli: ebben a tanévben a cikk alapján már kétszer gyűjtöttek hasonló célra, a befolyt 3,3 milliót két részletben fizették ki, tavaly decemberben és idén áprilisban, megbízási szerződés alapján, fizetett járulékokkal. Ehhez a szülők mintegy negyede küldött havi támogatást, miután tavaly novemberben, látva a körülményeket, döntöttek, hogy közvetlen anyagi kifizetést nyújtanak a pedagógusoknak, „közösségi, értékőrző munkájuk ellentételezéseként”. Befizetni nem kötelező, ám a szülői munkaközösség többsége támogatta, hogy a tanév végén ismét pénzt adjanak a pedagógusoknak.

Úgy számolnak: ha minden egygyermekes család hatezret, a kétgyermekesek pedig kilencezret befizetnek, a pedagógusoknak egyszeri 45 ezer forint körüli nettó összegű megbízási díjat tudnának kifizetni ismét.

A lapnak nyilatkozó egyik szülő szerint először – az orvosi hálapénzhez hasonlóan – borítékban akartak adni pénzt két tanárnőnek, de mivel ez nem legális, hamar elvetették. A cikk szerint a szülők közt nem téma, ki ad és ki nem, valaki azért nem utalt, mert úgy érzi, hogy egy állami iskolában ez nem az ő felelőssége. (Itt fontos hozzátenni, hogy az állami feladatkörökre az emberektől levonják az adókat, tehát, ha a kormány nem tudja megfelelően elkölteni azt, az emberek – ha megtehetik – arra kényszerülnek, hogy sokszor többszörösen is fizessenek, ahogyan például a tb befizetése mellett magánegészségügybe járók.)

Bár ez a rendszer nem általánosan elterjedt, előfordult már más iskolákban is.

A szintén a Közép-Budai Tankerületi Központhoz tartozó Rózsadombi Általános Iskolában például miután nem kaptak pluszforrást arra, hogy kisebb csoportokban tanulhassanak a diákok és több legyen a projektfeladat, ami a tanári terheket növelte, egy erre létrehozott alapítványba havonta fejenként 40 ezer forintot fizettek be a szülők. A pedagógusoknak ezt a fizetéskiegészítését az iskola álláshirdetése is megnevezte béren kívüli támogatásként. A lapnak nyilatkozó szülő szerint a pedagógusok el sem akarták fogadni először, a tankerület viszont tudott a rendszerről, mégsem biztosított több forrást. A két iskolát fenntartó tankerület vezetője a Telexnek azt írta, az alapítványok felett nem rendelkeznek, viszont a jogszabály szerint fizetik a pedagógusokat.

Hasonlóval a szintén fővárosi Madách Imre Gimnázium is próbálkozott tavaly, elsősorban azért akarták ilyen módon kifizetni a tanárok 22 óra feletti pluszmunkáját, hogy ne hagyják ott a pályát anyagi okokból. Ehhez havi nyolcezer forint támogatást kértek, testvérek esetén 12 ezret, bár az egyik tanáruk szerint is ez gyakorlatilag már tandíj és ez lesz, ha nem állnak ki az oktatásügyért, azt pedig nem mindenhol tudják megfizetni.

Az alapítványok ugyanakkor eredendően nem arra jöttek létre, hogy működési költségek finanszírozását átvegyék az államtól.

Burai Vera, a Szülői Összefogás Közösség képviselője szerint bár még így is kevesebbe kerül összességében, mintha alapítványi iskolába járna a gyerek, ez erősítheti a már meglévő szegregációt. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja szerint pedig minimum egy megbízási szerződésnek kell lenni a pedagógus és az alapítvány közt, hogy a kifizetés ne legyen jogszerűtlen. Azt is felvetette, félő, hogy máshogy osztályozhat az a tanár, aki a szülőktől kap pénzt.