A pedagógus- és diákszervezetek képviselőit, mint a frakciók meghívott szakértőit beengedték, de a szakmai szervezetek közül egyedül a Nemzeti Pedagógus Kar képviselőjének adtak szót. Másfél óra után ki is vonultak az ellenzéki politikusok és az általuk delegált szakértők az ülésről, miután Pintér Sándor egyértelmű nemmel válaszolt arra, visszavonnák-e a státusztörvényt.

Szerdán lezajlott a Belügyminisztérium a pedagógusok új jogállásával kapcsolatos egyeztetése, ahová a parlamenti frakciókat hívták meg. Az ellenzéki pártok az oktatási civil- és szakszervezeteket vitték magukkal szakértői delegáltakként. Akiket így beengedtek, de szót végül ők nem kaptak. Az ellenzéki pártok képviselői velük együtt végül mintegy másfél óra után kivonultak a még tartó egyeztetésről, amely után közös sajtótájékoztatót tartottak a tárca épülete előtt.

„Nagy illúzióink nem voltak, hiszen valóban többkörös tárgyaláson van túl az oktatási kormányzat és a szakszervezetek, de úgy láttuk, hogy miniszter úr még az időpont-egyeztetést is úgy akarja felmutatni a nyilvánosság és az Európai Unió felé, mintha az érdemi tárgyalás lett volna” – mondta itt Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke. Szerinte a közalkalmazotti jogviszonyt nem szabadna elvenni a pedagógusoktól és azért sem értenek egyet az új státusz bevezetésével, mert úgy látják: közalkalmazottként is meg lehetne emelni a pedagógusok bérét. Ezt a politikus szerint nem lehetne Brüsszelhez kötni.

„Legközelebb a Belügyminisztérium Brüsszelben fogja megíratni a Nemzeti Alaptantervet is?”

– fogalmazott, hozzátéve: Pintér Sándor belügyminiszternek az egyeztetésen átadtak egy közös állásfoglalást a státusztörvényről. „Elmondtuk, hogyan lehetne ezt jobbá tenni, nem volt rá fogadókészség, és sajnos arra sem, hogy új alapokra helyezzék az oktatás korszerűsítését” – összegzett.

„Világossá tettük, hogy nem a státusztörvénynek csúfolt bosszútörvénytől jöttünk egyeztetni, hanem azért, hogy újra felszólítsuk Pintér Sándort és a kormányt, hogy vonja vissza ezt a javaslatot” – fogalmazott Szabó Tímea, a Párbeszéd-Zöldek frakcióvezetője, aki úgy látja, ennek részleteiről felesleges is tárgyalni, mert az rontani fogja az oktatás helyzetét és értelmezhetetlen, hogy miért pont a pedagógusokat veszik ki a közalkalmazottak közül. „A hat ellenzéki párt a szakértőkkel világossá tette: arra nyitottak vagyunk, hogy az oktatás helyzetének javításáról beszéljünk, de a bosszútörvényről való értekezésre nem, ezért kivonultunk a tárgyalásról” – mondta, de anélkül, hogy erről részleteket elárult volna, átadta a szót.

Ám Schermann Fruzsina, az ADOM Diákmozgalom elnöke az Eduline-nak a részletekről elmondta: ez azután történt, hogy egyik ellenzéki politikus felszólalásában megkérdezte, hogy visszavonják-e az új jogállást. Erre Pintér elmondása alapján egyértelmű nemmel felelt, ami után kivonultak a teremből. Ez úgy másfél órával a kezdés után, de még a hivatalos befejezés előtt történt, a KDNP és a Mi Hazánk képviselője például benn maradt még – tudtuk meg tőle.

„Ez nem egy szakmai megbeszélés, hanem egy politikai bábszínház volt, ennek megfelelően kezeltük mi is” – jelentette ki Gelencsér Ferenc Momentum-elnök, aki úgy látta: semmilyen nyitottság nincs Pintérben, hogy a törvényt ne terjesszék elő. Ám mint felidézte, a tárcavezető azt jelezte: 56 pontból 36-ban tettek engedményeket (igaz, Rétvári korábban még 34-et említett). „Azzal reagáltunk, hogy akkor csak húsz pofont kívánnak kiosztani a pedagógustársadalomnak, amely egy pofont sem szeretne kapni” – fogalmazott. Gelencsér szerint „némileg döbbenetes volt” az egész ülés. Úgy tudjuk, nem sikerült aláíratnia Pintérrel azt a magával vitt papírt, amelyben arra kért garanciát, hogy a tiltakozó fiatalokat nem fogják megverni és lefújni könnygázzal.

„A közoktatásban is érvényesülnie kell a semmit rólunk nélkülünk elvének és a közoktatásban résztvevők eddig az oktatási kormányzattól párbeszéd helyett csupán diktátumokat, státusztörvényt, megfélemlítéseket, elbocsátásokat és legutóbb könnygázt kaptak” – összegzett Barkóczi Balázs, a DK árnyék-oktatási minisztere. Az LMP-s Kanász-Nagy Máté szerint a státusztörvény a meglévő szabadságot is elveszi. Hozzátette: mivel a civilek nem kaphattak szót, azt javasolták, hogy teljesen új alapokra helyezzék a folyamatot. Egy új, „a szabadságot viszaadó” jogszabályról szeretnének egyeztetni, mégpedig kiszélesítve, egy asztalhoz ültetve minden érintettet és a nyilvánosságot is bevonva – fejtette ki.

Ander Balázs, a Jobbik-Konzervatívok országgyűlési képviselője azt fejtegette: a tervezettel az a gond, hogy szó nincs benne tehercsökkentésről, a megbecsülés növeléséről és az autonómia fokozásáról sem. Így meglátása szerint

„a nemzet napszámosait a kormányzat cselédjeivé kívánják nyomorítani”.

Kár, hogy rajtunk mosolygott

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja azt mondta: míg ők egyáltalán nem kaptak szót, de a pártok is csak limitáltan, Pintér Sándor

„viszont folyamatosan mindenhez hozzászólt, kommentált, talán most is ő beszél”

– fogalmazott.„Itt úgy látszik, hogy ez a működési rend” – tette hozzá. Nagy úgy látta, a tárcavezető csupán „lózungokkal válaszolgatott” az elhangzott érdemi felvetésekre. „Miután ő is érezte, hogy rendkívül kínos volt, hogy mikor Barkóczi Balázs megkérte Mihalics Lilit, hogy a diákok nevében beszéljen és ezt visszautasította, azt mondta, hogy akkor lenne egy újabb kör, egy szakértői egyeztetés, na, erre nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy ténylegesen lesz-e ilyen” – tette hozzá. Felidézte: amikor bementek, benn már ültek, voltak pártok, akikkel már előtte egyeztettek, „ilyen szempontból is bábjáték volt” – fejtette ki.

A pártok képviselőin túl ugyanis egyedüliként a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) képviselője szót kapott, Nagy Erzsébet elmondása alapján egyebek mellett ő a kötelező óraszám visszaállításának szükségességéről is beszélt. Az érdekvédő egyébként megmutatta, hogy egy mappában 27 ezer aláírást vittek be kinyomtatva azoktól, akik a státusztörvény és a köznevelési törvény módosításának visszavonását követelik, illetve 4981 olyan pedagógus szignóját, akik a státusztörvény alatt nem fogják vállalni tovább a munkát. De szerinte „ez sem zavarta különösen Pintér Sándort”.

„Végre 3D-ben, személyesen, de csak láthattuk a belügyminisztert”

– fogalmazott Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. „Mi is most láttuk tárgyaló pozícióban először Pintér Sándort és először láttam őt mosolyogni, milyen kár, hogy ez rajtunk való mosolygás volt” – Mihalics Lili, az Egységes Diákfront tagja. Ő arról beszélt: a jogállás-tervezet minden pontja sérti a tanári autonómiát, ezzel pedig közvetetten a diákok tanuláshoz való jogát. Bejelentette azt is, hogy

május 30-án a Sándor-palota előtt Novák Katalint államfőt fogják „felszólítani”, hogy ha beterjesztik a státusztörvényt, ne írja alá.

„Pintér Sándor úgy indította az egész megbeszélést, hogy tételesen végigvette, hogy ezhol javítja a pedagógusok életét és miben lesz jobb a diákoknak. Ebből én két következtetést tudok levonni, vagy szakmaiatlan vagy cinikus” – fogalmazott az ADOM-os Schermann Fruzsina. A diákképviselő szerint a tervek szerint csak szakértőkkel, Hajnal Gabriella és Maruzsa Zoltán jelenlétében fogják folytatni az egyeztetést, ám hozzátette:„ha továbbra is ilyen stílusban fog zajlani, akkor mi ebből köszönjük szépen, nem kérünk”.

„Én azt éreztem ezen az egyeztetésen, hogy bár nagyon kényelmes székeken ülünk, feszengtem, mert nem vették figyelembe azt, ami miatt évek óta halkan és hangosan kiállunk, hogy az az oktatás, ami ma Magyarországon van, az mindenki számára rossz és elfogadhatatlan” – fogalmazott Burai Veronika, a Szülői Hang képviselője. A Tanítanék Mozgalmat képviselő Piltz Olivér szerint pedig, bár az egyeztetésen az NPK-elnök azt mondta, „elfogadhatóbbá vált” a módosításokkal törvénytervezet, ez az ő olvasatában azt jelenti, hogy továbbra sem elfogadható és azért jöttek el, hogy ennek az álláspontnak a társadalmi támogatottságát kinyilvánítsák. Hozzátette, elképedt azon az „alternatív valóságon”, ami a kormány felől tapasztalható volt.

Rétvári szerint a baloldal akadályoz

A magyar baloldal még mindig az uniós források Magyarországra érkezése ellen dolgozik, ezzel akadályozza a pedagógusok béremelését – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az új pedagógus életpályatörvény-tervezetének a parlamenti pártok képviselőivel folytatott egyeztetését követő sajtótájékoztatón, idézi az MTI.

„Sajnos a mai napon sem hallottunk semmilyen garanciát a baloldali politikusoktól, hogy megváltoztatják az eddigi politizálásukat, és nem a pedagógusok ellen, hanem az érdekükben fognak politizálni”

– fogalmazott az államtitkár, aki felidézte: a szerdai egyeztetés egy hónapok óta tartó tárgyalási folyamat tizenkilencedik állomása volt. Elmondása alapján a találkozón az összes parlamenti párt valamennyi kérdésére és felvetésére válaszoltak a kormány képviselői. Várták a pártok szövegszerű javaslatait is az új pedagógus életpályatörvény kapcsán, ám ilyen közlése szerint kizárólag a Mi Hazánktól érkezett.

(Kiemelt képünk forrása a Momentum Facebook-oldala.)