A PDSZ szerint a belügy inkább visszamondott egy amerikai konferenciát, mint hogy őket is magukkal kelljen vinniük Közoktatás
Tarnay Kristóf Ábel

A PDSZ szerint a belügy inkább visszamondott egy amerikai konferenciát, mint hogy őket is magukkal kelljen vinniük

A szakszervezet szerint hivatalosan teendőikre és az utazási költségekre hivatkoztak.

Csak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) delegált képviselőt Magyarországról az áprilisban Washingtonban megrendezett International Summit on the Teaching Profession 2023 (ISTP) csúcstalálkozóra, írja weboldalán a szakszervezet. Állításuk szerint a szervező Egyesült Államok hazánkat is meghívta, a meghívás a kormány és az érdekképviseletek közös delegációjának szólt. Ezt a magyar oktatási államtitkárságtól el is fogadták, de a PDSZ-nek az érdeklődésére azt válaszolták: a nagyobb szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) képviselőjével már kitöltötték a lehetséges négy főt.

Visszaemlékezésük alapján ők ezzel nem értettek egyet. „Mikor már látszott, hogy az államtitkár a PDSZ képviselője nélkül nem tud elutazni a csúcstalálkozóra, hivatalos levélben mondta vissza a meghívást” – olvasható a PDSZ weboldalán. Mely szerint Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár az utazás költségeire és teendőire hivatkozott. Az eseményről szóló közleményben a résztvevő országok közt valóban nem szerepel Magyarország.

A csavar a történetben, hogy beszámolójuk szerint a társszervező amerikai oktatási tárca a PDSZ-t megfigyelőként meghívta a rendezvényre.

Részt is vettek azon, de így például a plenáris ülésen nem szólhattak hozzá a témákhoz. Megkerestük a Belügyminisztérium (BM) sajtóosztályát, hogy ők hogyan emlékeznek a történtekre, amint válaszolnak, közöljük. Megkérdeztük a PSZ-t is, tőlük Szabó Zsuzsa, a szervezet elnöke azt írta: „A Washingtonban április végén tartott oktatási csúcstalálkozón a PSZ elnöke a státusztörvény tervezetéről zajló egyeztetések, továbbá a szakszervezet ötévente esedékes országos tisztújítása, az arra történő felkészülés miatt nem vett részt.”

Hozzáteszi: emellett a PSZ országos vezetői a megyéket is járják, tájékoztatják az oktatásban dolgozókat a jogállás-váltás következményeiről. Így válasza szerint „a sokasodó feladatok miatt akkor sem ment volna a PSZ elnöke, ha a kormány delegációja részt vesz a konferencián”. A PDSZ leírása alapján egyébként a konferencián – melynek Jill Biden pedagógus first lady volt a díszvendége – mások mellett szó esett a tanárhiány nemzetközi problémájáról és a digitális fejlődés hatásáról is. „Még mindig az oktatás az, ami összetartja a társadalmakat” – idézték az érdekvédők az Oktatási Világszervezet kutatásaiból elhangzottakat.

Frissítés: válaszolt a Belügyminisztérium is a kérdésünkre és az ő változatuk nagyban eltér az eddig elhangzottaktól. Szerintük ugyanis „a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének hivatkozott bejegyzése és a Belügyminisztérium előtt ismert tények köszönőviszonyban nincsenek egymással”. Mint írják, az USA Oktatási Minisztériuma és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet a 2023. évi Nemzetközi Tanári Csúcstalálkozón történő részvételre vonatkozó meghívása négy főből álló delegáció 5 napos, önköltséges, „meglehetősen drága” kiutazásáról és tartózkodásáról szólt.

„A négyfős delegáció két a köznevelési államtitkárságon dolgozó kormányzati képviselőből és két fő szakszervezeti delegáltból álhatott volna, de a PSZ és a PDSZ között vita alakult ki a szakszervezeti delegáltakról. A köznevelési államtitkár felhívta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét és a Pedagógusok Szakszervezetét a megegyezésre annak érdekében, hogy a kiutazásnak ne legyen akadálya a közöttük kialakult vita.” – írta az Eduline-nak elküldött válaszában a BM.

Közlésük szerint annak, hogy végül a tárca úgy döntött, hogy nem küld résztvevőket a konferenciára, kizárólag két oka volt. „Egyrészt az, hogy a kormányzati tisztviselők kiutazása és ötnapos tartózkodása több millió forintba került volna, és ezt az összeget a BM takarékossági okokból nem kívánta kifizetni. Másrészt a Köznevelési Államtitkárság munkatársainak most jelentős feladatai vannak az új pedagógus életpálya törvény kidolgozásában, a szakmai egyeztetésekben és a tervezett jelentős pedagógus béremelés előkészítésében” – olvasható a minisztérium válaszában.

Megbánta a képviselő

Mint mi is írtunk róla, Cseri Tamás hódmezővásárhelyi fideszes önkormányzati képviselő – aki egyébként maga is tanár – egy komment-vitában azt írta egy másik pedagógusnak, Kovács Szabinának, reméli, „annyi haszna legalább lesz a státusztörvénynek, hogy a hozzád hasonlók eltakarodnak a pályáról”. Cseri most a Népszavának azt nyilatkozta, már megbánta, amit írt.

„Helytelen volt belemenni az adok-kapokba. Azt sem hittem volna, hogy Kovács Szabina kimásolja a magánemberként folytatott beszélgetést és körbeviszi a sajtóban” – fogalmazott a politikus a lapnak. Elmondása alapján a – vélhetően a Fidesz és a patkány szavakból legyártott – „fidkány” szó Kovács általi rendszeres használata húzta fel. Ezt a szót vele vitatkozó pedagógus – aki a PSZ megyei küldöttje is – ugyanakkor nem tartja trágárnak, állítja, csak egy „mozaikszó”, és azt mondta róla, hogy arra „ki mit asszociál, akár patkányt, azzal nekem nincs tennivalóm”. Emellett azzal védekezett, hogy a fideszesek is szokták sértő szavakkal illetni politikai ellenfeleiket.

(Kiemelt kép forrása: PDSZ, nedolgozzingyen.hu)

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.