Ennek érdekében újra összeül majd május végén vagy június elején az illetékes munkacsoport. De nem lesz egyszerű dolguk, mert Magyarország jelenleg a harmadik legelutasítottabb ország Ukrajnában.

„A kisebbségi kérdés rendezésével nem szeretnénk a háború végéig várni. Már csak azért sem, mert ez az egyik feltétele az ukrán uniós csatlakozási tárgyalások elindításának” - közölte Balog István, az ukrán nagykövetség ideiglenes ügyvivője egy az ukrán képviselet által szervezett kerekasztalbeszélgetésen, írta meg a Népszava.

 

Három héttel a beszélgetés előtt Jens Stoltenberg főtitkár összehívta a NATO-Ukrajna Bizottságot, és ekkor Szijjártó Péter azt mondta, hogy „Magyarország kizárólag abban az esetben fogja támogatni Kijev bármilyen integrációs törekvését, ha az ukránok visszaadják a kárpátaljai magyaroknak azokat a jogokat, amelyekkel 2015 előtt már rendelkeztek.”

 

Balogh István a beszélgetésen védelmébe vette a 2019-es nyelvtörvényt és a 2017-es oktatási törvényt is. Ezt azzal indokolta, hogy Ukrajna függetlenné válásakor a kárpátaljai magyarság 70-80 százaléka nem beszélte az államnyelvet, és képviselői maguk is szorgalmazták a probléma megoldását.

Elismerte, hogy az ukrán törekvés félrecsúszott, mert mindkét törvény elég komoly konfliktusokat gerjesztett, de „mindkét félben megvan az akarat a kérdés rendezésére, ezért májusban vagy június elején itt Budapesten újra ülésezni fog az oktatási munkacsoport”.

 

Az egyeztetés azért is nehéz folyamat, mert Ukrajnában jelenleg Magyarország a harmadik legelutasítottabb ország, Oroszország és Belarusz után. Balogh ezt a magyar politikusok kommunikációjával hozta összefüggésbe.