Figyelmeztetés nélkül vetettek be könnygázt a hétfői tanártüntetésen Közoktatás
Tornyos Kata

Figyelmeztetés nélkül vetettek be könnygázt a hétfői tanártüntetésen

"Le a bosszútörvénnyel! Le az elnyomással!" néven szerveztek tüntetést az április 24-i sztrájknap után a pedagógus szakszervezetek a tanárokat korlátozó státusztörvény ellen.

A tüntetők először a Belügyminisztérium elé vonultak, majd este csatlakoztak a Várban, a Karmelita kolostor előtt zajló kordonbontó akcióhoz. Ekkor került elő a könnygáz:

A könnygáz bevetése előtt azért van szükség a figyelmeztetésre, hogy a békés tüntetőknek legyen lehetőségük elhagyni a helyszínt, ezért jogellenes a figyelmeztetés nélküli intézkedés - olvasható a 444.hu-n. Több résztvevő is azt nyilatkozta, ennek ellenére, nem figyelmeztettek senkit a rendőrök.

Hegyi Szabolcs, a Társaság a szabadságjogokért (TASZ) gyülekezési jogi szakértője szerint a kordonok a hivatalos indoklással ellentétben valójában nem munkaterületet védenek, hanem a kormányzati épületeket, amelyeknek rendőrökkel való biztosítása egy tüntetés esetén teljesen jogszerű, de ő úgy látta, hogy a rendőrök elsősorban nem az épületet, hanem a kordonokat védték - mondta a lapnak.

 

 

 

 

 

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el Felsőoktatás Székács Linda

Magas pontszámokkal a legjobb szakokra kerülnek be, de a beiratkozásig már nem jutnak el

A magyar felsőoktatás-politika évről évre sikerként könyveli el, hogy nagyjából az elmúlt három évben jelentősen nőtt a magyar egyetemekre jelentkezők és felvettek száma. Arról viszont nincsenek statisztikák, hogy a felvettek közül végül ténylegesen hányan iratkoznak be és kezdik el a tanulmányaikat a magyar intézményekben. A meglévő adatok viszont azt mutatják; gyakran épp a legtehetségesebb diákok azok, akik nem itthon folytatják.