Az államtitkár az M1 és a hirado.hu közös műsorában beszélt a státusztörvényről és a teljesítményalapú bérezésről.
A készülő közoktatási törvényjavaslat körüli viták és a javaslat tartalma volt a fő téma az M1 és a hirado.hu közös hírháttérműsorában, a 48 perc - Házigazda: Lánczi Tamás csütörtök esti adásában. A műsor első felében Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára volt a vendég, aki szerint fontos tisztázni, hogy a státusztörvény egyelőre csak egy tervezet, "amit a kormány még be sem nyújtott", az egyeztetés pedig több mint egy hónapja, számos felületen tart.
Az államtitkár szerint a "formai" lényege a javaslatnak, hogy a pedagógusoknak legyen olyan "saját, önálló köznevelési jogviszonyuk", ami kifejezetten az ő munkájukra vonatkozik.
"Legyen meg a presztízse ennek a hivatásnak, elvégre sokan gyakorolják, és nagyon fontos hivatás" – fogalmazott Rétvári. Az új, teljesítményalapú bérezésről azt mondta, azért van rá szükség, hogy
aki jobban tanít és többet foglalkozik a gyerekekkel, az jobban kereshessen.
A politikus elismerte, hogy a pedagógusok jelenlegi bére valóban alacsony. Ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott; "ha ma megjönnének az EU-s források, akkor holnaptól a pedagógusok átlagbére 561 ezer forint, januártól pedig 681 ezer forint lenne", a differenciált bérezés ugyanakkor jó alkalom arra, hogy aki jobb teljesítményt nyújt vagy pályakezdő, annak nagyobb mértékben emelkedjen a bére.
A szakszervezeteknek az lenne a dolguk, hogy segítsenek a törvényjavaslatot értelmezni, nem pedig az, hogy belemagyarázzanak olyan dolgokat, amik nincsenek benne
- tette hozzá.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógus Egység közös petícióját már több mint 4600 pedagógus írta alá ezzel azt jelezve, hogy amennyiben a törvényt elfogadják, készen állnak a felmondásra, az ugyanis több pontban korlátozza és negatívan érinti a tanárokat.
Ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter is megszólalt, ő az április 20-i kormányinfón azt mondta, bár nem tenne jót az oktatásnak, de csak a magyarországi tanárok 3 százaléka mondana fel a törvény elfogadásával.