Elég lesz egy hét sztrájk az iskolákban ahhoz, hogy bármi történjen az oktatásban? Közoktatás
Székács Linda

Elég lesz egy hét sztrájk az iskolákban ahhoz, hogy bármi történjen az oktatásban?

Ismét sztrájkot hirdettek a tanári szakszervezetek: január 23-tól egy héten keresztül tagadják meg a munkát. Utánajártunk, mit gondolnak erről az olvasóink, és hogy szerintük lesz-e hatása az újabb akciónak.

Az Eduline olvasóinak nagy része határozott „nem”-mel válaszolt arra a kérdésre, elég lesz-e a PDSZ január 23-tól meghirdetett egyhetes sztrájkja ahhoz, hogy bármit is elérjenek a kormánynál.

Semmire nem lesz elég, mivel az emberek többsége a saját anyagi gondjaival van elfoglalva

- írta egyik olvasónk.

Január 23-tól egyhetes sztrájk kezdődik az oktatásban. Elég lesz ahhoz, hogy a pedagógusok elérjenek bármit is a kormánynál? ����❓

Posted by eduline.hu on Friday, January 13, 2023

Mások szerint akkor talán lenne eredménye az akciónak, ha egy héten keresztül egyik oktatási intézmény sem nyitna ki, és a gyerekeket sem fogadnák az iskolákban. Van, aki szerint ebben az esetben akár három nap is elég lenne a változás eléréséhez, de akár már az is látható eredményeket hozhatna, ha csak az ország pedagógusainak csatlakozna a sztrájkhoz, és nem csak a szokásos „20 százalék állna be a sorba”.

Igen, ha az iskolák zárva maradnak és mindenütt - vidéken is - rákényszerülnek az emberek, hogy megoldják a gyermekeik elhelyezését, a tankerületek vezetőit, illetve a helyi képviselőket pedig tömegesen hívják fel, keresik meg, hogy járjanak közben a helyzet megoldására

- javasolta az egyik hozzászóló.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete január 7-én, a Facebookon jelentette be az akciót azt követően, hogy hat napig tartó gyaloglás után Miskolcról Budapestre érkezett a Tudásmenet.

A szervezet akkor azt írta, a középiskolai felvételikre tekintettel a sztrájkhetet csak a január 21-i felmérések után, 23-án kezdik meg „tiszteletben tartva a szülők jogos elvárását, hogy a gyerekek ne szenvedjenek hátrányt a felkészülésben”, ezt követően viszont hét napon keresztül megtagadják a munkát.

Miért sztrájkolnak?

Az akcióhoz többek között az vezetett, hogy az elmúlt egy évben sem történt pozitív változás a pedagógusok és az oktatás helyzetében annak ellenére sem, hogy a diákok és a pedagógusok is rendszeresen szerveztek tiltakozásokat, és hogy Pintér Sándor belügyminiszter december közepén személyes konzultációra hívta a pedagógusokat.

Január elején ráadásul kiszivárgott több részlet az új értékelési rendszerből, amely alapján differenciálni lehetne a pedagógusok bérét. Legutóbb pedig olyan rendeletet hoztak, amely megkönnyíti a polgári engedetlenségi akciókban részt vevők elbocsátását.

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.