Évről évre egyre több diák tanul egyházi gimnáziumokban, amelyek ma már nemcsak a vallásukat gyakorló, hanem a túlközpontosított állami oktatásból kiábrándult családok számára is egyre vonzóbb alternatívát jelentenek. A HVG Középiskola 2023 cikke.

A felvételizők körülbelül 170 egyházi – római és görög katolikus, református, evangélikus, baptista, zsidó, buddhista, a Hit Gyülekezetéhez és a Magyar Metodista Egyházhoz tartozó – gimnázium közül válogathatnak.

Ezek persze más-más feladatot látnak el. Vannak olyan intézmények, amelyekben hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő vagy komoly iskolai lemaradással küzdő diákokkal foglalkoznak, a Baptista Szeretetszolgálat tartja fenn például a mozgáskorlátozott és autista fiatalokat fogadó Addetur-gimnáziumot, a Tan Kapuja Buddhista Egyház pedig Baranya megyében működtet gimnáziumot olyan diákoknak, akik kihullottak az iskolarendszerből.

A száz legjobb gimnázium

A HVG idén is elkészítette az ország száz legjobb gimnáziumának rangsorát. Az első tíz helyezett közül nyolc budapesti, közéjük csak egy budaörsi és egy veszprémi gimnázium fért be. Az ELTE gyakorlóiskolái közül (a Radnóti mellett) minden évben a top tízbe kerül az Apáczai és a Trefort, de a Toldy Ferenc Gimnázium, a Szent István Gimnázium és a Városmajori Gimnázium is évről évre ugyanebben a mezőnyben szerepel. A második tízben már fele-fele arányban vannak a fővárosi és a vidéki intézmények. Idén egyébként az összes megyéből felkerült legalább egy középiskola a HVG listájára, a legtöbb Pest megyéből. A HVG Középiskola 2023-ban több részrangsort is találtok, megnézhetitek, idén melyek a legjobb eredményű egyházi, alapítványi és magán-, két tannyelvű képzést is kínáló, valamint egyetemi gyakorlóiskolák, és hogy az OKTV-döntőkbe honnan került be a legtöbb diák. A kiadványból emellett választ kaphattok arra a kérdésre, mikor érdemes hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumra váltani, hogyan lehet (egyáltalán: fel lehet-e néhány hónap alatt) készülni a központi írásbeli felvételire, hogyan kell kalkulálni a pontokkal, és milyen segítséget kérhetnek azok a nyolcadikosok, akiknek  elképzelésük sincs arról, merre tovább. A HVG középiskolai rangsorát itt rendelhetitek meg.

Számos gimnázium azonban egyértelműen a tehetséggondozást tűzte ki célul. A HVG-rangsorban előkelő helyen álló egyházi gimnáziumokban a végzősök évről évre kiváló eredményeket szereznek az érettségin és a tanulmányi versenyeken, a felsőoktatásba felvett diákok átlagpontszáma pedig jócskán meghaladja a 400-at, sőt jó néhány iskolában – ilyen például a Deák Téri Evangélikus Gimnázium, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium, a Baár-Madas Református Gimnázium vagy éppen a Gödöllői Református Líceum Gimnázium – az előző tanévben 430 körüli vagy afölötti átlagpontszámmal jutottak be a 12. évfolyamosok az egyetemekre, főiskolákra.

Nem véletlen, hogy az egyházi gimnáziumok egyre vonzóbb alternatívát jelentenek a túlközpontosított állami oktatással elégedetlen szülőknek. Bár a tanterv ezekben az iskolákban is az állami zsinórmércéhez igazodik, a nagyobb autonómiával bíró egyházi középiskolák mégis rugalmasabban működnek – és ez nemcsak a gazdálkodásukra, hanem a pedagógiai munkára is hatással van.

Hittanóra, csendesnap

A diákoknak a különböző tantárgyakból ugyanannyi órájuk van, mint állami iskolákba járó társaiknak, és a tagozatos kínálat is hasonló – van, ahol a természettudományokat, máshol a humán tantárgyakat, a művészeteket vagy az idegen nyelveket oktatják magasabb óraszámban, de hat- és nyolcosztályos, illetve nyelvi előkészítő évvel induló és két tannyelvű képzést kínáló egyházi gimnáziumok közül is válogathatnak a továbbtanulás előtt álló általános iskolások.

Egy dolog azonban közös: az órarendben mindenhol helyet kapnak a hittanórák, és (iskolától függően) hetente vagy havonta közös szentmisén vagy istentiszteleten is részt kell venni. A Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban például minden hetet közös áhítattal kezdenek, de a tanítási napokat is párperces elcsendesedéssel indítják és zárják – ennek formáját a tanárok választhatják meg. Évente kétszer, a tanév kezdete, majd húsvét előtt „csendesnapokat” is tartanak a gimnáziumban. „Ilyenkor beszélgetéseket, csoportmunkákat szervezünk a diákoknak, meghallgatnak egy-egy közös előadást, együtt énekelünk” – mondta Szőkéné Mezősi Tímea, az iskola igazgatóhelyettese. A náluk tanulók évfolyamtól függetlenül heti két hittanórán vesznek részt a saját felekezetük szerinti csoportban, az énekórákon pedig az evangélikus zenei hagyományt, a liturgiát és a korálokat is megismerik.

A Gödöllői Református Líceum Gimnázium diákjai is a templomban, tízperces áhítattal kezdik a tanítási napokat, évente kétszer „csendesnapokon” vesznek részt, sőt az újonnan érkező tanulóknak tanévkezdő alkalmat is szerveznek. „A diákok hitéletének elmélyülését személyes példaadással, a tanórák anyagába épített ismeretekkel, a heti rendszeres református, evangélikus, katolikus felekezet szerinti hittanórákkal is segítjük” – magyarázta Bajusz Árpádné, a gimnázium igazgatója.

Számos iskola nemcsak a közeli gyülekezetekkel és az egyházi felsőoktatási intézményekkel, hanem az adott felekezethez tartozó külföldi gimnáziumokkal is kapcsolatban áll, amelyekkel diákcsereprogramot és közös tanulmányi kirándulásokat szerveznek. A Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnáziumból pedig a lengyelországi Zegocina egyik katolikus iskolájának diákjaihoz utazhatnak ki a tanulók, a budapesti Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium egy olasz iskolával is kapcsolatban áll, a végzősök pedig hagyományosan a ferences rend alapítójának szülővárosába, Assisibe látogatnak el.

Milyen a felvételi?

A templomi hétkezdés, a heti két hittanóra az állami általános iskolákból érkező, nem vallásos családban nevelkedő gyerekek számára persze idegen terep. Pedig egyre több olyan szülő is egyházi középiskolát választana, aki nem gyakorolja a vallását. Van, aki biztonságosabbnak érzi a közeget tizenéves gyermeke számára, mások számára az oktatás színvonala vagy a családias légkör a vonzó, az ország bizonyos településein – Pest megyében ilyen például az elmúlt két évtizedben húszezres várossá duzzadt Veresegyház vagy éppen Piliscsaba – pedig egész egyszerűen csak egyházi gimnázium működik.

Az egyházi oktatásra inkább menekülőútvonalként tekintő szülőknek számolniuk kell azzal, hogy a legtöbb ilyen gimnázium – miközben a felvételi eljárás nagy része pont olyan, mint az állami iskoláké – lelkészi, hitoktatói vagy plébánosi ajánlást is kér a jelentkezőktől, több helyen pedig a szóbeli felvételin is téma a diákok hitélete, bibliaismerete. A Gödöllői Református Líceum Gimnáziumba készülőknek is be kell nyújtaniuk lelkészi vagy papi jellemzést, fontosnak tartják – írta kérdésünkre az iskola igazgatója –, hogy a szülőknek és a gyerekeknek élő gyülekezeti kapcsolataik legyenek, „a közös értékek vállalása teremti meg az alapot a minél hatékonyabb neveléshez, a diákok hitéletének elmélyüléséhez”.

Az adott felekezethez tartozás azonban sehol nem feltétel, a Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban a diákoknak például a fele evangélikus, a fele más felekezetű. Szőkéné Mezősi Tímea szerint azt tapasztalják, hogy a pedagógiájuk azok számára igazán eredményes, akiknek nem teljesen idegen a vallásgyakorlás. „Különösen hangsúlyos pedagógiánkban a közösségek építése, az osztályközösségeké, a művészeti csoportoké, és a teljes iskolaközösségé. Arra törekszünk, hogy a tanítványaink egymást segítő társakként éljenek, próbálunk mi, tanárok is ebben a szellemben együtt dolgozni” – mondja, hozzátéve: a társadalmi szolidaritást is igyekeznek beépíteni a mindennapokba, „támogatjuk a menekülteket, az osztályok kenyereket kennek a hajléktalanoknak, és egyre többen vesznek részt közülük roma gyerekeket támogató programokban”.