Komoly tanárhiány, elszálló rezsiárak és a felvételi rendszer átalakítása is megnehezíti az idei tanévkezdést. Sok iskolában sztrájkra vagy polgári engedetlenségi akcióra készülnek a pedagógusok, a béremelésről ugyanis még mindig nem tudtak megállapodni a szakszervezetek a kormánnyal.

A tanévkezdés első napján az egyik legnagyobb álláskereső portálon még mindig tömegével keresik a pedagógusokat. Hiány van óvodapedagógusokból, nyelvtanárokból, tanítókból, de olyan hirdetést is találtunk, amelynek feladója szó szerint bármilyen szakos tanárt felvenne.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Szabó Zsuzsa szerint tizenhatezer pedagógus hiányzik a rendszerből, ennyi tanárt, tanítót, óvodapedagógust már nem tudják helyettesíteni azok, akik - még - a pályán vannak. Aggasztó adat, hogy az idén pályakezdők száma 4800-zal alacsonyabb, mint a most nyugdíjba vonulóké, de a szakszervezeti vezető szerint ez a szám jövőre akár a hatezret is elérheti.

Nem segít a helyzeten, hogy a pedagógusképzésekre felvételizők száma sem emelkedik - sőt. Az Felvi adatai szerint az idei felvételin 11 997-en jelentkeztek pedagógusképzésre, és közülük mindössze 6449-en kerültek be egyetemre, főiskolára. Ez az utóbbi évek legalacsonyabb hallgatói létszáma a pedagógusképzéseken.

Komoly változásra van szükség

Míg Orbán Viktor áprilisban, közvetlenül a Fidesz újabb kétharmados győzelme után tízszázalékos béremelést ígért az idei és a következő két évre is a tavasszal határozatlan idejű sztrájkot hirdető pedagógusoknak. A hétvégi Tranzit fesztiválon Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter megismételte azt a vállalást, amelyet a kormány tett az Európai Bizottságnak: a diplomás átlagbér 80 százalékát, vagyis bruttó 800 ezer forintos átlagbért ígért a pedagógusoknak 2027-re.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint viszont az iskolákban dolgozók nem tudnak öt évet várni a nagyobb béremelésre, hiszen jelenleg is komoly megélhetési problémákkal küzdenek, és tömegével hagyják ott a pályát.

A két tanári szakszervezet még két nappal a tanévkezdés előtt, kedd délután is tárgyalt Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral a tanárhiányról, az azonnali béremelési követeléseikről, sőt arról is kérdezték, hogy lesz-e fedezet az iskolák működtetésére a sokszorosára nőtt rezsiárak mellett is.

Mivel a tíz hónapja húzódó tárgyalások eddig eredménytelenül zárultak, Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja már a tárgyalások megkezdése előtt arra kérte az iskolákban dolgozókat, hogy kezdjék el előkészíteni a tanév elejére tervezett sztrájkot.

Megállapodás kedden sem született, így a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban már szeptember 1-jén polgári engedetlenséggel indul a tanév, a Diákok a tanárokért csoport arra kérte a diákokat, hogy kockás ingben menjnek az évnyitóra, emellett szeptember 2-án is "tanévnyitó tüntetést" szerveznek, mivel a saját bőrükön tapasztalják a rendszer összeomlását, amit az esemény szervezői szerint a felelősök, vagyis a kormány "ölbe tett kézzel, díszpáholyból szemlél."

Szeptember 2-ig vár érdemi ajánlatot a kormánytól a Tanítanék Mozgalom is. Ha ilyet nem kapnak, úgy a tanév második hetétől a tavalyinál "erősebb, hosszabb, jelentősebb" megmozdulásokat terveznek országszerte, ennek résztvevőit többek között tájékoztató csomaggal és jogi útmutatóval is segítik.

Mekkora lesz az iskolák rezsije?

Míg az előző tanév elején félő volt, hogy a járvány miatt újra online oktatást rendelnek majd el, idén már "szénszünettől" tartanak a szülők.

Bár Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár szerint "nem elképzelhető, hogy a fűtés költségei miatt távoktatást rendeljenek el", és az augusztus 23-ai kormányinfón Gulyás Gergely miniszter is azt mondta, hogy az iskolákat minden körülmények között nyitva kell tartani, néhány intézményben a megnövekedett energiaárak miatt el sem indul a tanév.

A barcsi Dráva Völgye Technikum és Gimnázium tanpályákkal és tanműhelyekkel felszerelt, Széchenyi-kastélyban működő erdésztechnikusi kollégiuma a drasztikus rezsiárak miatt idén bezár.

A drágulás miatt az alapítványi, egyházi és magánintézmények is bajba kerülhetnek. Szabó Zoltán, a Magyar Waldorf Szövetség ügyvezetője korábban arról beszélt, hogy az intézményekbe járó gyerekek családjainak anyagi helyezete nagyon vegyes, így tandíjat nem emelnek, önerőből azonban nem tudják megoldani a 300 millió forintról 2,3 milliárd forintra emelkedő rezsiköltségeket, így állami segítséget kértek és támogatókat keresnek.

Az óbudai Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium igazgatója is kérdőívet küldött a szülőknek annak felmérésére, hogy hányan tudnának hozzájárulni az 5,5 millióról 58 millióra emelkedő villany- és fűtésszámlákhoz, a győrszentiváni Szent Benedek Általános Iskolában pedig az őszi szünetig szombatonként is lesz tanítás, így a téli szünet közel egy hónapig fog tartani, hogy ezzel csökkentsék az intézmény költségvetését.

Változik a felvételi

Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter még júliusban jelentette be a Facebookon, hogy 2024 őszétől átalakítják a felsőoktatási felvételi rendszerét, és az egyetemek dönthetnek arról, hogy mikor kell emelt vagy középszintű érettségi, illetve nyelvvizsga.

Bár az új rendszer bevezetéséig még van 2 év, a Tanítanék Mozgalom szerint az átalakítás már most negatívan befolyásolja azokat a felvételire készülő, 11. évfolyamra járó diákokat, akik már az előző tanév végén kiválasztották, hogy milyen tárgyakból járnak fakultációra és készülnek az emelt érettségire.

A legfontosabb kérdésekről, így a többletpontokról és a minimumponthatárokról szeptember 30-ig kell dönteniük az egyetemeknek, mivel a jogszabály szerint az ilyen módosításokat két évvel korábban be kell jelenteni. Mindössze néhány hetes határidővel kell tehát sok évre kiható, felelős döntést hozniuk épp a tanév kezdetekor.