Megérkeztek az első „menzacsekkek”, átlagosan 30 százalékkal drágul az iskolai ebéd Közoktatás
Székács Linda

Megérkeztek az első „menzacsekkek”, átlagosan 30 százalékkal drágul az iskolai ebéd

A legtöbb szülő az elmúlt napokban kapta meg gyerekei szeptemberi "menzacsekkjét": van, aki havi kétezer, más 11 ezer forinttal fizet többet az iskolai étkeztetéséért, mint az előző tanévben. A menzaárakat az infláció, az elszálló élelmiszer- és energiaárak is hajtják fölfelé, sok cégnél ráadásul emelni kellett a dolgozók bérét, a magasabb benzinárak miatt pedig többe kerül a kiszállítás is.

Az előző félévben még „csak” 9000 forintot fizettek havonta az ebédért, a szeptemberi csekken viszont már 12 300 forint szerepel – írta az Eduline kérdésére egy szülő, akinek középiskolás gyereke Győrben tanul. Az egyik budapesti általános iskola alsó tagozatán eddig havonta 21 500 forintot utaltak a napi háromszori étkezésért, mostantól ugyanez 26 ezer forintba kerül. Egy másik olvasónk azt írta, náluk eddig 1200 forint volt a napi három étkezés, de már téjékoztatták őket arról, hogy az új ár 1800 forint – vagyis az eddigi 27 ezer forintos helyett 35-36 ezer forintos számlával kalkulálhatnak.

A napokban kapták meg a szülők a szeptemberi „ebédcsekket” – az Eduline Facebook-oldalára érkező kommentek alapján az összeg sok helyen jóval magasabb, mint az előző tanévben. Van olyan iskola, ahol mindössze néhány száz forint a különbség, máshol több ezer forinttal emelkedtek az étkezési díjak. Nem véletlenül: az élelmiszer- és az energiaárak robbanásszerű emelkedése, az infláció, sőt a vendéglátásban tapasztalható bérigények fölfelé hajtják az árakat, még nehezebb helyzetbe hozva a közétkeztetőket.

A Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége szerint a közétkeztetésben nagyjából 30 százalékos áremelés várható. Ez azt jelenti, hogy ha az előző félévben a menza napidíja 1200 forint volt egy iskolában, akkor ez az ár szeptembertől körülbelül 500 forinttal lesz magasabb.

Az AKG-ban is emelkedik a menza ára
A budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai vezetője, Horn György az Eduline-nak azt mondta, az iskolával leszerződött cég eddig 1500 forintos napi áron biztosította az étkeztetést a diákoknak, idén a díj azonban már megközelítené a 3000 forintot, amit az intézmény már nem vállal.
Cikkünk megjelenése után az AKG-val szerződésben lévő közétkeztetési cég vezetője az Eduluine-nak azt írta: az előző tanévben 1480 forintért biztosítottak egy háromfogásos ebédet, összekapcsolva egy komplex pedagógiai programmal, amelyről sok helyen lehetett olvasni (Mezna). "Ettől a tanévtől 2145 forintért kínáltunk egy szintén háromfogásos ebédet, amely összeget az iskola nem fogadott el" - írták.

Zoltai Anna, a szövetség elnöke szerint ez az áremelés egyelőre lefedi a nyersanyagárakat – amelyek 50-60 százalékkal magasabbak a korábbi félévhez képest –, de mivel a szakértők előrejelzései alapján a drágulásnak még közel sincs vége, az is előfordulhat, hogy tanév közben is szükség lehet további áremelésre. Főként mivel az az ár, amelyet a szülők fizetnek, közel sem fedezi az étel elkészítésének teljes költségét.

„Van az alapanyag- és nyersanyagköltség, a dolgozók bére, továbbá az üzemeltetéshez szükséges rezsiköltségek, mint például az áram, a víz, a szennyvíz, a szemétszállítás és az üzemanyagár” – sorolta Zoltai Anna. Mindezekből a szülők csak a nyersanyagárat fizetik, amelynek az összege településenként változhat, és változik is attól függően, hogy milyen nyersanyagárakat és dolgozói béreket állapítanak meg. Az összes többi költséget vagy a helyi önkormányzatok, vagy az állam vállalja át, enélkül tehát a zömében 400-1200 forintos napi ár családokra eső része sokkal magasabb lenne.

Nem csak az élelmiszerek drágulnak

Enyedi Csaba, a HunGast kommunikációs igazgatója szerint a közétkeztetés árának emeléséhez az is nagyban hozzájárul, hogy a szolgáltatóknak vissza kell csábítaniuk a nyári időszak alatt más cégeknél munkát vállaló dolgozóikat, mivel a szektor eleve létszámhiánnyal küzd. Ahhoz azonban, hogy ez sikerüljön, jobb fizetéseket kell kínálniuk, hiszen a drágulás a munkavállalók életét is érinti. Emellett törekedniük kell a bérfeszültség elkerülésére, és a meglévő kollégák fizetését is emelni. Ezt viszont csak csak akkor tehetik meg, ha a partnereik is elfogadják a díjemelést.

A hozzávalókon mindenesetre nem tudnak és nem is akarnak spórolni – erősítette meg mindkét interjúalanyunk. Zoltai Anna szerint akkor sem tudnának más élelmiszereket használni, ha akarnának, hiszen rendelet írja elő, mi milyen rendszerességgel kerülhet a tányérra. „Most mindenki próbálkozik, miközben a nagyon nehéz gazdasági helyzet mellett a közétkeztetőknek rengeteg előírásnak és követelménynek kell megfelelniük” – mondta.

A Közétkeztetők, Élelmezésvezetők Országos Szövetsége elnöke szerint az utóbbi néhány évben egyébként is „divat lett a menzát szidni”, főként a „sórendelet” néven elhíresült, pár évvel ezelőtt bevezetett szabályozásnak köszönhetően, amely pontosan előírja, hogy mennyi sót használhatnak az ételek ízesítéséhez.

Mentes menük: eddig is veszteséges volt

A speciális étkeztetést igénylő diákok ellátása még komolyabb fejtörést okoz a cégeknek. Nem csak azért, mert ehhez külön konyhát kell működtetniük, hanem mert a jogszabályok alapján ugyanazon az áron kell adniuk ezeket az ételeket, mint a normál menüt – miközben a „mentes” ebédek jellemzően jóval drágább alapanyagokból készülnek. Ráadásul egyre nagyobb a valamilyen ételallergia vagy -érzékenység miatt speciális menüt kérők aránya is.

Bár Enyedi Csaba szerint ez eddig is óriási ráfizetéssel járt a közétkeztetőknek, hiszen a térítési díj a szülők számára államilag támogatott, viszont az intézményfenntartók csak ritkán állják az étkeztetési szolgáltatók többletköltségeit.

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.