Tragikus számok az oktatásban: alacsony fizetésért nagyon sokat dolgoznak a magyar tanárok Közoktatás
Eduline

Tragikus számok az oktatásban: alacsony fizetésért nagyon sokat dolgoznak a magyar tanárok

Egyre súlyosabb a tanárhiány az Európai Bizottság friss jelentése szerint Magyarországon, ennek pedig két eddig is ismert összetevője van: az alacsony fizetések és a példátlanul nagy munkaterhelés.

A fizetésekkel kapcsolatban a jelentés megállapította, hogy míg Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban a felsőfokú végzettségűek átlagfizetésének közel 75 százalékát megkereshetik a tanárok, addig Magyarországon ez a szám 58 és 66 százalék között mozog - az Európai Bizottság friss országjelentését a Portfolio szúrta ki. Mindez pedig rengeteg munkával társul:

 

Így a pedagógusképzésben végzettek több mint fele más pályán helyezkedik el, mivel a tanároknak nagy a munkaterhelése és alacsony a fizetése. A pályaelhagyás vagy pályamódosítás különösen a fiatalabb tanárokra jellemző – idézi a jelentést az oldal.

Ez a minőséget is befolyásolja

„Az európai trendekkel ellentétben Magyarországon nőtt a korai iskolaelhagyás az elmúlt évtizedben: 2021-re 12 százalékra emelkedett, ami meghaladja a 9,7 százalékos uniós átlagot.

A legkevésbé fejlett járásokban magasabb a korai iskolaelhagyás, és hatszor magasabb a romák körében, mint a nem romák esetében”

- áll a jelentésben. Az összesített mutatók, mint például a tanár-diák arány, nem jelzik a magyarországi pedagógushiányt, azonban a részletesebb elemzés azt mutatja, hogy egyes tantárgyak, például a matematika, a természettudományok és az idegen nyelvek esetében igenis van hiány.

 

Itt a téli időszámítás: most már sötétben mennek haza a diákok az iskolából Campus life Gál Luca

Itt a téli időszámítás: most már sötétben mennek haza a diákok az iskolából

Ahogy minden ősszel, idén is eljött az idő, amikor visszalépünk egy órát az időben, és megkezdődik a téli időszámítás. Ez az apró változás nemcsak a faliórákat, hanem a mindennapi életünket, alvási szokásainkat és hangulatunkat is befolyásolhatja. De miért is vezették be eredetileg az óraátállítást, és vajon van-e még értelme a 21. században?