Két magyar diák nyerte meg a világ egyik legrangosabb vitaversenyét Oxfordban, ráadásul rekordot döntöttek Közoktatás
Szabó Fruzsina

Két magyar diák nyerte meg a világ egyik legrangosabb vitaversenyét Oxfordban, ráadásul rekordot döntöttek

Még soha nem volt példa arra, hogy két egymást követő évben ugyanaz a csapat nyerje meg az egyik legnagyobb és legnevesebb vitaversenyt, az Oxford Schoolst. Pedig idén ez történt, ráadásul két magyar gimnazista döntötte meg a rekordot: Balázs Julianna és Törőcsik Lili több száz csapatot előzött meg a világversenyen.

Winston Churchill, Teréz anya, a dalai láma, Bobby Kennedy, Ronald Reagan, sőt Diego Maradona is megfordult már a világ egyik legrégebbi vitatársasága, az 1823-ban alapított Oxford Union legendás, a bordó falakról és a brit alsóházat idéző berendezésről híres termében. A főként oxfordi oktatókból és hallgatókból álló „debate society” vitaestjeire rendszeresen hívnak el politikusokat, művészeket, egyházi vezetőket, sőt sportolókat is, de az Oxford Union szervezi a világ egyik legnagyobb és legnevesebb, kifejezetten középiskolásoknak szóló vitaversenyét, az Oxford Schoolst is. A verseny döntőjében rendszerint száz-százhúsz csapat vesz részt, akik angol nyelven vitáznak – többek között politikai, nemzetközi, jogi és más témákról.

A verseny döntőjét az „ESL”, vagyis az English as a Second Language kategóriában idén két magyar középiskolás – Balázs Julianna, a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium és Törőcsik Lili, a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium tizenegyedikes diákja – nyerte meg. A Milestone Intézet színeiben indultak az Oxford Schoolson, nem először: tavaly az „újonc” kategóriában lettek elsők, vagyis az Oxford Schools három kategóriája közül kettőben már megszerezték az első helyet. Ilyen korábban még nem történt: a verseny történetében eddig egyszer sem fordult elő, hogy ugyanaz a csapat két egymást követő évben, két különböző kategóriában győzte le a többi diákot.

Törőcsik Lili és Balázs Julianna, a nyertes csapat. Mellettük a szintén döntős páros, Telek Johanna és Amir Benjamin

Az oxfordi döntőben egyébként négy magyar csapat vett részt: a Milestone-é mellett ott volt Oxfordban az American International School of Budapesté (AISB), valamint az Engame Akadémia két csapata is. A „ESL finalba” két csapat – a Milestone és az AISB – jutott, az utolsó vitában arról kellett pró és kontra érveket megfogalmazni, hogy a büntetőjoggal kapcsolatos szakpolitikai döntéseket nem a területtel megbízott politikusok, hanem inkább szakértők kezébe kellene adni.

Vita – szigorú szabályokkal

De nem akárhogy. Az Oxford Schools versenyen a brit parlamenti vitastílus szabályrendszerét kell követni: a vitában négy kétfős csapat vehet részt, a szabályok meghatározzák a beszédek sorrendjét és hosszát, sőt azt is, hogy ki és mikor tehet fel kérdéseket a megadott állítás mellett/ellen érvelőknek. A döntést, hogy ki érvelt a legmeggyőzőbben, bírák hozzák meg.

A két magyar középiskolást idén is Balázsy András készítette fel a versenyre, aki egyébként mind a négy magyar csapatnak segített „vitaedzőként”. Vele már tavaly is beszélgettünk, akkor azt mondta: egy jó vitázóból lehet fantasztikus vitázót faragni, de ha valakinek nincs jó memóriája, nem talpraesett, nem tud gyorsan gondolkodni, az probléma. Ugyanakkor a tehetség mellett más tényezőktől is függ, mennyire teljesít jól egy csapat a versenyen. „Mennyi tapasztalatuk van, mennyit járnak versenyekre, milyen az edzőjük, milyen módszertant ad át nekik? Ha ezek mind megvannak, bajnokcsapat lehet belőlük” – magyarázza.

„Egész évben vitáztunk, mert tagjai voltunk és idén is tagjai vagyunk a nemzeti csapatnak a World Schools Debating Championshipen. András a nemzeti csapat vitaedzője. A WSDC a középiskolai vitázás egy másik formátumban tartott világbajnoksága, ugyanúgy, mint ahogy Oxford a legnagyobb, legrangosabb British Parliamentary vitaverseny. Egész nyáron edzettünk, novemberben pedig minden hétvégén elmentünk egy-egy versenyre” – mondja a felkészülésről Törőcsik Lili, aki jövőre már nem lesz a Milestone diákja, de továbbra is együtt edzenek.

Büntetőjog, külpolitika, feminizmus

Az oxfordi versenyen nem adnak meg előre témákat, kis túlzással bármi előkerülhet – bár rendszerint vannak társadalmi egyenlőtlenségekről, külpolitikáról, gazdaságról, jogról, népszerű kultúráról szóló témák. A kétfős csapatoknak az adott témáról ott helyben, segítség – vagyis internet, könyvtár, újságok – nélkül, negyedóra alatt kell felkészülniük. „Amikor egy versenyre készülünk, sok témakört szoktunk átbeszélni, így a vitázóknak van egy alaptudásuk, amit tudnak használni. Persze könnyen kaphatnak olyan témát is, amiről egyáltalán nem beszéltünk” – magyarázza Balázsy András.

Törőcsik Lili azt mondja, a vitákban tudnak támaszkodni az iskolában megszerzett tudásukra is, de a nemzetközi sajtó olvasása is segít a felkészülésben – a 11. évfolyamos gimnazista egyébként interdiszciplináris szakok, például a filozófia-politikatudomány-közgazdaságtan iránt érdeklődik, valószínűleg ilyen irányban tanul majd tovább. Feminizmus – vágja rá a választ arra a kérdésre, mik a kedvenc vitatémái, de hozzáteszi azt is: szereti azokat a feladatokat is, amelyeknél egy-egy személy vagy állam szemszögéből kell megközelíteni különböző kérdéseket. Nem teljesen egyezik az „ízlése” csapattársáéval. „Én jobban szeretem a pragmatikus témákat, mint a külpolitika, a nemzetközi kapcsolatok, a közgazdaságtan. Igaz, ezekben általában veszíteni szoktunk, de nekem ezek a kedvenceim” – magyarázza Balázs Julianna, aki szintén jövőre érettségizik, és közgazdaságtant tanulna, valószínűleg valamelyik brit egyetemen.

A feminizmus egyébként – úgy tűnik – népszerű téma, legalábbis ezt emeli ki a pszichológia szakra készülő Telek Johanna is, aki fazekasos és milestone-os diák, de az amerikai iskola csapatának tagjaként vett részt a döntőben, egy olyan versenyzőt helyettesítve, aki nem tudott kiutazni Oxfordba. „Az igazságszolgáltatásról is érdekes vitázni, még akkor is, ha azt az oldalt kapjuk, ami mellett nehezebben tudunk érveket felhozni” – teszi hozzá. „Mindenkinek más a kedvence. Van, aki morális, etikai kérdésekről vitázik szívesen, ezeket a témákat én is szeretem, de azt is, amikor egy adott személy perspektívájából kell vitázni” – teszi hozzá csapattársa, az AISB-ben tanuló Amir Benjamin.

Mire jó a vita? És miért nem divatos nálunk?

A vitázás sok országban valóságos nemzeti sport, itthon viszont alig-alig van jelen az oktatásban. Igaz, ebben van némi elmozdulás, a Milestone Intézetben például jó ideje a Debate Society a legnépszerűbb diákszervezet, ahogy az Engame Akadémiánál is sokan választják a vitakört. Törőcsik Lili és Telek Johanna nemrég saját iskolájukban, a Fazekas-gimnáziumban is vitakört alapított, de a budapesti amerikai iskolában is működik már ilyen. „Tehetséges és szorgalmas vitázóim vannak, akik szívesen átadják a tapasztalataikat és a szaktudásukat a saját iskolájukban. Reméljük, rajtuk keresztül egyre jobban terjedni fog a vitakultúra itthon” – mondja Balázsy András.

A négy magyar csapat Oxfordban - vitaedzőjükkel, Balázsy Andrással

A milestone-os vitakörrel például komoly tervek vannak. A Debate Society egyik társelnöki posztját Telek Johanna veszi majd át, ő pedig úgy látja, létre lehetne hozni egy nagyobb közösséget. „Egyre több helyen van vitaklub, a Fazekas mellett van a Berzsenyinek is, az Eötvösnek is. Ha azokat az eseményeket, amelyeket eddig főleg milestone-os diákoknak tartottunk, kiszélesítenénk, sokkal többen tudnának egymással megismerkedni, együtt vitázni. Azt reméljük, hogy egyre több olyan diák lesz, aki versenyszerűen vagy akár csak hobbiból vitázni fog” – magyarázza.

Abban ugyanis egyetértenek, hogy mindenki jól járna azzal, ha minél többen, minél korábban képessé válnának a kulturált vitázásra. Kompromisszumkészség, nyitott és kritikus gondolkodás – többek között ezt „nyerik” a vitázni tanuló tizenévesek. „A legtöbb ember a hétköznapi vitákban nem értelmes érvekkel próbálja meggyőzni a másikat, inkább érzelmi alapon próbálja befolyásolni, miközben a lényeg inkább az lenne, hogy kulturált és strukturált formában tudjunk információkat átadni a másiknak” – mondja Balázs Julianna. Törőcsik Lili úgy látja, a vitázók megtanulják értve hallgatni a másikat, „nem azon gondolkodnak közben, hogy mondjad csak, mondjad, aztán majd én beszélek”. A középiskolás szerint érdemes lenne mindezt az oktatásba integrálni, „mert vitázás közben megtanulod úgy kifejezni magad, hogy közben nem vagy agresszív, nem vagy támadó”.

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely Érettségi-felvételi Kurucz Tünde

Pótfelvételi 2025: mutatjuk, mely egyetemeken van a legtöbb állami férőhely

Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.