Még soha nem volt példa arra, hogy két egymást követő évben ugyanaz a csapat nyerje meg az egyik legnagyobb és legnevesebb vitaversenyt, az Oxford Schoolst. Pedig idén ez történt, ráadásul két magyar gimnazista döntötte meg a rekordot: Balázs Julianna és Törőcsik Lili több száz csapatot előzött meg a világversenyen.

Winston Churchill, Teréz anya, a dalai láma, Bobby Kennedy, Ronald Reagan, sőt Diego Maradona is megfordult már a világ egyik legrégebbi vitatársasága, az 1823-ban alapított Oxford Union legendás, a bordó falakról és a brit alsóházat idéző berendezésről híres termében. A főként oxfordi oktatókból és hallgatókból álló „debate society” vitaestjeire rendszeresen hívnak el politikusokat, művészeket, egyházi vezetőket, sőt sportolókat is, de az Oxford Union szervezi a világ egyik legnagyobb és legnevesebb, kifejezetten középiskolásoknak szóló vitaversenyét, az Oxford Schoolst is. A verseny döntőjében rendszerint száz-százhúsz csapat vesz részt, akik angol nyelven vitáznak – többek között politikai, nemzetközi, jogi és más témákról.

A verseny döntőjét az „ESL”, vagyis az English as a Second Language kategóriában idén két magyar középiskolás – Balázs Julianna, a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium és Törőcsik Lili, a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium tizenegyedikes diákja – nyerte meg. A Milestone Intézet színeiben indultak az Oxford Schoolson, nem először: tavaly az „újonc” kategóriában lettek elsők, vagyis az Oxford Schools három kategóriája közül kettőben már megszerezték az első helyet. Ilyen korábban még nem történt: a verseny történetében eddig egyszer sem fordult elő, hogy ugyanaz a csapat két egymást követő évben, két különböző kategóriában győzte le a többi diákot.

Az oxfordi döntőben egyébként négy magyar csapat vett részt: a Milestone-é mellett ott volt Oxfordban az American International School of Budapesté (AISB), valamint az Engame Akadémia két csapata is. A „ESL finalba” két csapat – a Milestone és az AISB – jutott, az utolsó vitában arról kellett pró és kontra érveket megfogalmazni, hogy a büntetőjoggal kapcsolatos szakpolitikai döntéseket nem a területtel megbízott politikusok, hanem inkább szakértők kezébe kellene adni.

Vita – szigorú szabályokkal

De nem akárhogy. Az Oxford Schools versenyen a brit parlamenti vitastílus szabályrendszerét kell követni: a vitában négy kétfős csapat vehet részt, a szabályok meghatározzák a beszédek sorrendjét és hosszát, sőt azt is, hogy ki és mikor tehet fel kérdéseket a megadott állítás mellett/ellen érvelőknek. A döntést, hogy ki érvelt a legmeggyőzőbben, bírák hozzák meg.

A két magyar középiskolást idén is Balázsy András készítette fel a versenyre, aki egyébként mind a négy magyar csapatnak segített „vitaedzőként”. Vele már tavaly is beszélgettünk, akkor azt mondta: egy jó vitázóból lehet fantasztikus vitázót faragni, de ha valakinek nincs jó memóriája, nem talpraesett, nem tud gyorsan gondolkodni, az probléma. Ugyanakkor a tehetség mellett más tényezőktől is függ, mennyire teljesít jól egy csapat a versenyen. „Mennyi tapasztalatuk van, mennyit járnak versenyekre, milyen az edzőjük, milyen módszertant ad át nekik? Ha ezek mind megvannak, bajnokcsapat lehet belőlük” – magyarázza.

„Egész évben vitáztunk, mert tagjai voltunk és idén is tagjai vagyunk a nemzeti csapatnak a World Schools Debating Championshipen. András a nemzeti csapat vitaedzője. A WSDC a középiskolai vitázás egy másik formátumban tartott világbajnoksága, ugyanúgy, mint ahogy Oxford a legnagyobb, legrangosabb British Parliamentary vitaverseny. Egész nyáron edzettünk, novemberben pedig minden hétvégén elmentünk egy-egy versenyre” – mondja a felkészülésről Törőcsik Lili, aki jövőre már nem lesz a Milestone diákja, de továbbra is együtt edzenek.

Büntetőjog, külpolitika, feminizmus

Az oxfordi versenyen nem adnak meg előre témákat, kis túlzással bármi előkerülhet – bár rendszerint vannak társadalmi egyenlőtlenségekről, külpolitikáról, gazdaságról, jogról, népszerű kultúráról szóló témák. A kétfős csapatoknak az adott témáról ott helyben, segítség – vagyis internet, könyvtár, újságok – nélkül, negyedóra alatt kell felkészülniük. „Amikor egy versenyre készülünk, sok témakört szoktunk átbeszélni, így a vitázóknak van egy alaptudásuk, amit tudnak használni. Persze könnyen kaphatnak olyan témát is, amiről egyáltalán nem beszéltünk” – magyarázza Balázsy András.

Törőcsik Lili azt mondja, a vitákban tudnak támaszkodni az iskolában megszerzett tudásukra is, de a nemzetközi sajtó olvasása is segít a felkészülésben – a 11. évfolyamos gimnazista egyébként interdiszciplináris szakok, például a filozófia-politikatudomány-közgazdaságtan iránt érdeklődik, valószínűleg ilyen irányban tanul majd tovább. Feminizmus – vágja rá a választ arra a kérdésre, mik a kedvenc vitatémái, de hozzáteszi azt is: szereti azokat a feladatokat is, amelyeknél egy-egy személy vagy állam szemszögéből kell megközelíteni különböző kérdéseket. Nem teljesen egyezik az „ízlése” csapattársáéval. „Én jobban szeretem a pragmatikus témákat, mint a külpolitika, a nemzetközi kapcsolatok, a közgazdaságtan. Igaz, ezekben általában veszíteni szoktunk, de nekem ezek a kedvenceim” – magyarázza Balázs Julianna, aki szintén jövőre érettségizik, és közgazdaságtant tanulna, valószínűleg valamelyik brit egyetemen.

A feminizmus egyébként – úgy tűnik – népszerű téma, legalábbis ezt emeli ki a pszichológia szakra készülő Telek Johanna is, aki fazekasos és milestone-os diák, de az amerikai iskola csapatának tagjaként vett részt a döntőben, egy olyan versenyzőt helyettesítve, aki nem tudott kiutazni Oxfordba. „Az igazságszolgáltatásról is érdekes vitázni, még akkor is, ha azt az oldalt kapjuk, ami mellett nehezebben tudunk érveket felhozni” – teszi hozzá. „Mindenkinek más a kedvence. Van, aki morális, etikai kérdésekről vitázik szívesen, ezeket a témákat én is szeretem, de azt is, amikor egy adott személy perspektívájából kell vitázni” – teszi hozzá csapattársa, az AISB-ben tanuló Amir Benjamin.

Mire jó a vita? És miért nem divatos nálunk?

A vitázás sok országban valóságos nemzeti sport, itthon viszont alig-alig van jelen az oktatásban. Igaz, ebben van némi elmozdulás, a Milestone Intézetben például jó ideje a Debate Society a legnépszerűbb diákszervezet, ahogy az Engame Akadémiánál is sokan választják a vitakört. Törőcsik Lili és Telek Johanna nemrég saját iskolájukban, a Fazekas-gimnáziumban is vitakört alapított, de a budapesti amerikai iskolában is működik már ilyen. „Tehetséges és szorgalmas vitázóim vannak, akik szívesen átadják a tapasztalataikat és a szaktudásukat a saját iskolájukban. Reméljük, rajtuk keresztül egyre jobban terjedni fog a vitakultúra itthon” – mondja Balázsy András.

A milestone-os vitakörrel például komoly tervek vannak. A Debate Society egyik társelnöki posztját Telek Johanna veszi majd át, ő pedig úgy látja, létre lehetne hozni egy nagyobb közösséget. „Egyre több helyen van vitaklub, a Fazekas mellett van a Berzsenyinek is, az Eötvösnek is. Ha azokat az eseményeket, amelyeket eddig főleg milestone-os diákoknak tartottunk, kiszélesítenénk, sokkal többen tudnának egymással megismerkedni, együtt vitázni. Azt reméljük, hogy egyre több olyan diák lesz, aki versenyszerűen vagy akár csak hobbiból vitázni fog” – magyarázza.

Abban ugyanis egyetértenek, hogy mindenki jól járna azzal, ha minél többen, minél korábban képessé válnának a kulturált vitázásra. Kompromisszumkészség, nyitott és kritikus gondolkodás – többek között ezt „nyerik” a vitázni tanuló tizenévesek. „A legtöbb ember a hétköznapi vitákban nem értelmes érvekkel próbálja meggyőzni a másikat, inkább érzelmi alapon próbálja befolyásolni, miközben a lényeg inkább az lenne, hogy kulturált és strukturált formában tudjunk információkat átadni a másiknak” – mondja Balázs Julianna. Törőcsik Lili úgy látja, a vitázók megtanulják értve hallgatni a másikat, „nem azon gondolkodnak közben, hogy mondjad csak, mondjad, aztán majd én beszélek”. A középiskolás szerint érdemes lenne mindezt az oktatásba integrálni, „mert vitázás közben megtanulod úgy kifejezni magad, hogy közben nem vagy agresszív, nem vagy támadó”.