A koronavírus-járvány nem udvariasan kitárta, hanem páros lábbal berúgta az ajtót az iskolákban a digitális oktatás előtt. Most úgy tűnik, a járvány nehezén már túl vagyunk, kérdés azonban, hogy a továbbiakban hogyan alakul az oktatás, hogyan épülnek be az elmúlt két év tapasztalatai a jövő oktatásába. Van-e visszaút, és ha igen, vissza kell-e térni a száz százalékos jelenléti oktatáshoz?
A világjárvány miatt minden szülő és diák megtapasztalhatta a digitális oktatás előnyeit és hátrányait is. Hamar kiderült, hogy a képernyők előtt ülő diákok figyelmét 45 percen át lekötni még annál is nagyobb kihívást jelent a tanároknak, mint az osztályteremben, hiszen az otthon ülő diákokat számos kísértés – karnyújtásnyira lévő PlayStation, cukiskodó háziállat, telepakolt hűtő – próbálja elcsábítani a sok esetben kikapcsolt kamerájú laptop elől. Elképzelhető vajon, hogy a digitális oktatás valaha teljes mértékben kiváltsa a mostani modellt?
“Az online oktatás a jelenben még nem tudja teljes mértékben kiváltani a jelenléti oktatást, de már látjuk a tendenciákat a digitális térben használható komplex megoldásokra” – magyarázta dr. Szűts Zoltán, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Pedagógiai Karának dékánja, digitális pedagógia, valamint média- és információstársadalom-kutató, a Hankook Oktatási Pályázati Program (HOPP) zsűritagja.
Ez annyit tesz, hogy a tanárok az egyes feladatoknak, céloknak megfelelően használják a digitális eszközöket. Az ugyanis még nem digitális oktatás, ha a diákok a képernyőn olvassák az irodalomórán a szövegeket. Az online eszközök tudatos stratégia mentén, előre tervezett formában való használata viszont már hozzá tud tenni az oktatási élményhez, jobban bevonja a diákokat az órai munkába, a gamifikáció eszközével pedig még játékossá is lehet tenni a tanulást. A jó tanárok pedig már azt is felismerték, hogy a közösségi média világában a tanulókat tartalomgyártóként is be lehet vetni, a tananyaghoz kapcsolódó tartalmak létrehozásánál.
Ennek ellenére a digitális oktatás nem tudja pótolni a tanárok nevelő és közösségépítő szerepét, mint ahogy a kikapcsolt kamerákon keresztül óra közben nem látják a tanulók arckifejezéseit, a szemüket, nem érzékelik az apró rezdüléseket, amelyekre a személyes jelenlét során lehetőségük van.
Előny a közös munka, hátrány a lemaradás veszélye
Az online, illetve a jelenléti oktatásnak is megvannak a maga előnyei és hátrányai. A videókonferenciák például lehetővé teszik, hogy az osztályok tértől függetlenül össze tudjanak kapcsolódni, így azok a diákok, akiknek sokat kellene utazniuk – vagy akiknél a családban épp fertőző beteg van –, szintén tudnak csatlakozni az órához. A hátránya viszont, hogy az otthoni környezetből kevésbé tudnak a tanulók ráhangolódni az órai munkára.
A felhőtechnológiák is fontos részei az online oktatásnak, ezek előnye, hogy a diákok akár egyszerre, valós időben tudnak csoportmunkát vagy páros feladatokat végezni, a pedagógus pedig különféle multimédiás tartalmakkal tudja támogatni őket. Ezzel egyben a munka világára is fel tudja készíteni őket.
“Népszerű módszer az úgynevezett tükrözött osztályterem is. Ennek a lényege, hogy a tanár előre elkészít egy videót a tananyaggal kapcsolatban, amit a diákok bárhol, bármikor megnézhetnek. Ezután pedig egy valós idejű – vagy jelenléti – megbeszélés során tudják tisztázni a kérdéseket vagy vitázni az adott témáről”
– mutatott rá dr. Szűts Zoltán.
Ez mind szép és jó, de azt nem szabad elfelejteni, hogy a tanárokra óriási terhelést ró, ha egyszerre kell helyt állniuk az online és a jelenléti oktatásban, hiszen így minden tananyaghoz duplán kell elvégezniük a felkészülési munkát. A hátrányosabb helyzetű diákokat a digitális szakadék réme is fenyegeti, azaz ha valakinek nincs megfelelő eszköze, hogy csatlakozzon az online oktatásba, akkor óhatatlanul ki fog maradni a fejlődésből.
Gyakori panasz a tanárok részéről, hogy a diákok az okostelefonjukat nyomkodják az órán. Ez persze gondot jelent, ha tindereznek vagy TikTok-videókat néznek, de ha a telefont is az órai munka részévé teszik – kvízekkel, szavazással, rövid, a témába vágó videók készítésével – máris bevonódnak az órai munkába.
A digitális technológia kettős természetű, ugyanis a jelenléti oktatást is hatékonyabbá tudja tenni: a tankönyvek passzív, kőbe vésett, esetenként elavult tudást adnak át, addig egy tanár egy okostáblával a legfrissebb információkat tudja megjeleníteni.
„Ami talán a legfontosabb, hogy sohasem eszközközpontúan kell tanítani, hanem a megfelelő módszertant kell követni” – figyelmeztetett dr. Szűts Zoltán. „A most használt ingyenes platformok ugyanis egyik napról a másikra fizetőssé válhatnak. Ez persze óriási stresszt jelent, hiszen egy tanár 20-30 éve megtanult egy módszertant, ma viszont már folyamatosan frissítenie kell a tudását, figyelnie kell a technológia fejlődésére, de arra is, hogy a tanulók mire hogyan rezonálnak. Mondok egy példát: én 45 évesen gyakran használom az emailt, de ezt már a mai egyetemisták sem használják annyira szívesen, sokkal inkább a valós idejű megoldásokat részesítik előnyben.”
Az oktatás következő trendjét az úgynevezett egyéni tanulási utak, a személyre szabott oktatás jelenti, igaz, ehhez még nagyobb szükség lesz a technológiára, hiszen egy 30-35 fős osztályban kibírhatatlan terhet jelentene a tanár számára ennyiféle feladat, dolgozat vagy esszé ellenőrzése. Ezen a téren a mesterséges intelligencia juthat szerephez, amely hatalmas mennyiségű adatot tud feldolgozni, az öntanuló rendszerek segítségével pedig akár azt is figyelni tudja, hogy melyik diáknak milyen típusú feladatokat kell adni, hogy a legnagyobb fejlődést lehessen elérni.
Ami pedig a jövőt illeti, a szakember szerint az online oktatás csak szélsőséges esetekben jelenthet valós alternatívát, például ha valaki nagyon elszigetelten él, vagy ha a mostanihoz hasonló járványhelyzet áll elő.
„Ami az oktatás jövőjét illeti, azt tudom elképzelni, hogy online oktatási heteket tartsunk, azaz minden hónapban egy-egy héten a diákok projektfeladatokon dolgoznak, aminek a részleteit előre, nagyon világosan megbeszélik” – mondta dr. Szűts Zoltán. „Itt viszont arra lesz szükség, hogy ne ezer különféle platformot és megoldást használjunk, hanem mindenki ugyanabban a keretrendszerben dolgozzon. Most ugyanis egy olyan kort élünk, mint anno az autózás hőskorát: sokféle fejlesztés már adott, de még nincsenek kialakult szabványok, például videókonferenciázás során most még két dimenzióban látjuk egymást, és az sincs megoldva, hogy mindenki mindig bekapcsolja a kamerát. Emellett fontos, hogy az élményszerűség megmaradjon az online térben is, ez ugyanis a kulcsa, hogy a diákok örömmel tanuljanak.”
| Tanárokat, iskolákat támogat a Hankook Oktatási Pályázati Programja |
|
Idén is meghirdette a tanárok és iskolák támogatását biztosító Hankook Oktatási Pályázati Programját (HOPP) a Hankook Tire Magyarország Kft. A cég kifejezetten azokat az oktatási szakembereket támogatja, akik a tavalyi, pandémia által otthoni keretek közé szorított tanév során kreatívan és eredményesen alkalmazták a digitális oktatás nyújtotta lehetőségeket és sikeresen reagáltak a távoktatás kihívásaira. |
A cikk a Hankook támogatásával jött létre, előállításában és szerkesztésében az eduline.hu szerkesztősége nem vett részt.
