Flexszel daraboltak szét egy biciklit a két nagy pedagógus-szakszervezet miskolci tüntetésén – ezzel akarták megmutatni, hogyan esett darabjaira az oktatás az elmúlt években. A 2016-os „tanárlázadás” egyik legfontosabb helyszínén tartották a demonstrációt, ahol az egyik felszólaló azt mondta: nem az a kérdés, mikor fog összeomlani az oktatási rendszer. Már összeomlott.

A pedagógus-szakszervezetek a 2016-os tanárlázadás első nagy megmozdulásának évfordulóján szerveztek demonstrációt Miskolcon. A helyszín szimbolikus: a tüntetők a miskolci Herman Ottó Gimnáziumnál találkoztak. A gimnázium főszerepet játszott a 2016-os tanárlázadás idején, az ottani tantestület nyílt levélben követelt változásokat az oktatásban, és sokan csatlakoztak hozzájuk. A demonstrálók ugyanazon az útvonalon haladtak végig, ahol 2016-ban ötezren vonultak az oktatás reformjáért.

"Eltolták, akik túltolták" – írták az esemény Facebook-oldalán a szervezők, akik hozzátették, hogy várnak mindenkit, legyen az pedagógus, szülő, nagyszülő vagy diák, mindenkit, aki úgy érzi, hogy az oktatást "túltolták". Ezzel Balog Zoltán volt emberierőforrás-miniszter elhíresült mondására utaltak: a tárcavezető 2016-ban azt mondta, hogy az iskolák központosításában "túltoltuk a biciklit kicsit".

A demonstráción valóban szétszedtek egy biciklit - flexszel darabokra vágtak egyet, utoljára hagyva a kormányt.

"Nem az a kérdés, mikor fog összeomlani az oktatás, mert már összeomlott"

Hat éve egy nyílt levéllel kezdtük, aztán egy tüntetéssel folyattuk, és most megint itt vagyunk"

- mondta Pilz Olivér matek-fizika-biológia szakos tanár, a Tanítanék Mozgalom tagja, aki felolvasta újabb nyílt levelüket. „2016-tól sok minden változott, azonban a gyerekek eredményei nem javultak a méréseken, természettudományos tanárok alig vannak” – sorolta a problémákat, hozzátéve, hogy bár hat éve nem a bérekről beszéltek, most arról is kell. Hat éve a tanárok ígéretet kaptak az új Natra, amely csökkenti majd a terheiket, de változás nem történt.

Sok iskolában nem működött/működik az online oktatás sem, de 2020-ban a tanárok nem is tudtak ezzel foglalkozni, mert az új Nat kerettanterveit írták – emelte ki Pilz Olivér. „2016 óta hány neve volt a szakképzési iskoláknak?” – tette fel a kérdést, utalva a szakképzési rendszer sokadik újraszabására. 

Teljesen új alapokra helyezett oktatási rendszer kell. Nem az a kérdés, mikor fog összeomlani az oktatás, mert már összeomlott. Ahol nincs rendszeres angol-, fizika- vagy matekóra, ott nincs oktatás, ott csak gyermekfelügyelet van.

Nincsenek tanárok, ilyen röhejes fizetésre kevesen vágynak. 2013-ban kaptak utoljára fizetésemelést, most megalázó bérpótlékkal szeretnék kiszúrni a szemünket, ez megalázó – tette hozzá. "A helyzet drámai, de mi továbbra is tanítani akarunk. Többségünk rengeteget dolgozik a gyerekekért. De ezzel visszaélni szemtelenség” – mondta. A felolvasott levelet 200 miskolci gimnáziumi tanár írta alá, de van olyan iskola, ahol az igazgató nem engedte, hogy a levelet felolvassák – emelte ki Pilz Olivér.

„Kizsákmányolva és megalázva nem lehet minőségi munkát végezni”

Jogos követelésünk, hogy a munkánkért olyan bért kapjunk, amelyből a saját gyerekeinket is fel tudjuk nevelni – mondta a demonstráción Kulcsárné Szabó Katalin óvodapedagógus, aki szerint a szakma elöregedett, a még pályán lévők többsége néhány éven belül nyugdíjba megy, ma már nem működik a két óvodapedagógus-egy csoport rendszer. Nem véletlen, hogy tavaly óta csak délelőtt, négy órában követelmény, hogy a gyerekekkel diplomás óvodapedagógusok foglalkozzanak.

Magasak a csoportlétszámok, egyre több gyereknek van szüksége speciálisan képzett szakemberre, de utóbbiakból is egyre kevesebb van – az integráció csak papíron működik. „Kizsákmányolva és megalázva nem lehet minőségi munkát végezni. Ha nem történik érdemi változás, március 16-án is sztrájkolni fogok, és minden pedagógustársamat erre buzdítom” – mondta.

A szülőknek üzentek

Béres Ildikó tanító, a városi pedagógus-szakszervezet titkára a szülőknek, nagyszülőknek üzent. „Azt szeretnénk-e, hogy továbbra is az adminisztráció és az ingyenhelyettesítés miatt leterhelt tanárok tanítsák a gyerekeinket, az órák csak egy részét tartsa szakos tanár, és a gyerekek továbbra is túlterheltek legyenek?” - tette fel a kérdést. Szerinte ha az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) dönt az oktatásról, akkor kiderül, hogy a kormány a diákokat csak emberi erőforrásnak tekinti. Mi emberként tekintünk rájuk, „szeretnénk színvonalas oktatást, elegendő szakos tanítót és tanárt a pályán. Még vannak tanárok, még van remény. Van remény? Én úgy hiszem, hogy van remény, ha mind összefogunk” – tette hozzá.

Molnár Zoltán, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) megyei elnöke azt mondta: a hétfői sztrájkhoz 20 ezren csatlakoztak, a fenyegetések ellenére ennyien ki mertek állni a diákokért, a tanárokért, az oktatásért. Felidézte az elmúlt évek oktatási változásait, a pedagógus-életpályamodell bevezetését, a szakképzés átalakítását. „Szétdaraboltak minket százféle minisztérium, százféle fenntartó regnál felettünk. Hadd gondoljak most kenyéradó gazdámra, a szakképzés rendszerére, arra, hogy milyen ügyesen műtötték le a köznevelésről. A megígért 30 százalékos béremelésre, amely aztán végül 20 százalék lett. A két-háromévente változó szakmai és vizsgakövetelményekre, a szinte évente újraírt helyi tantervekre és tanmenetekre. Az ágazati alapvizsgákra, amelyekhez a tanulóinknak el kell készíteniük saját portfóliójukat, mert a portfólióírás már nem csak a mi kiváltságunk” – magyarázta.

Flexszel szedték szét a biciklit

Szűcs Tamás, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium tanára, a PDSZ regionális ügyvivője, korábbi elnöke is beszélt a tüntetésen. „Láttam, hogy 20 ezer ember vállalta a sztrájkot, ilyen körülmények között, előttük le a kalappal!  Szerencsére van, aki szembe mert menni az erőszakkal. Ennek a rendszernek nincs hosszú ideje – hiszen ott a kérdés: holnap ki fog tanítani?” - mondta. Szűcs Tamás szerint a válasz egyszerű: senki vagy csak olyan minőségben, amiben nem lesz köszönnet, a pálya ugyanis kontraszelektált. „Tudom, hogy hány százaléka megy a diákoknak tanárnak, és mennyi ment 30 éve” – mondta. „Eltolták, akik túltolták - azt a kerékpárt, amit tolni sem lehet, szét kell szedni" - utalt Balog Zoltán 2016-os nyilatkozatára.