Miért nem tudnak ugyanúgy sztrájkolni az óvodák, iskolák, szakszolgálatok munkatársai, mint például az autógyártásban dolgozók? A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke elmagyarázta, miért.

Éppen a január 31-i pedagógussztrájk, annak előzményei, s az egész, az eseményt övező eljárás mutat rá arra, hogy milyen szinten akadályozott ma Magyarországon a sztrájkszervezés és az abban való részvétel.

A jelenleg érvényben lévő törvény szerint az elégséges szolgáltatásokról szóló előzetes megállapodás nélkül nem kezdhető sztrájk, ez pedig a gyorsan megszervezhető munkabeszüntetés fő akadálya - írja a hvg360-on Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke.

Az meg csak idő telik

Ha a tárgyalófelek nem tudnak megállapodni, a bíróság öt munkanapon belül nem peres eljárásban hozza meg elsőfokú, nem jogerős döntését - emeli ki a szakszervezet elnöke. A bíróságnak meghatározott öt munkanapos határidőbe nem tartoznak bele azok a napok, amelyeket hiánypótlásra kap meg bármelyik fél. Ezzel jelentősen ki tud tolódni a határozathozatal, hiszen ha az egyik fél részletezi, pontosítja ajánlatát, azt a másik tárgyalóféllel is meg kell ismertetnie, mivel csak egyet nem értés esetén kell a kérdésben bíróságnak határozatot hozni - magyarázza.

De pontosan hogyan működik ez a gyakorlatban? Itt elolvashatjátok a hvg360 teljes cikkét a témában.