Tavaly a legtöbb iskolát váratlanul érte a nagy digitális átállás, még akkor is, ha némelyik intézménynek volt már gyakorlati tapasztalata a távoktatásban. Egy hétvége alatt tervezték meg az új rendszert - mi változott azóta?

Tavaly a legtöbb iskolában azzal kezdték a távoktatás kialakítását, hogy felmérték, a diákok mennyire vannak ellátva digitális eszközökkel. Nem kellett egy hét sem ahhoz, hogy kiderüljön, hol vannak gondok.

Bár a távoktatás március 16-án indult, a legtöbb iskola az első héten még kísérletezett. Az akkori tapasztalatok szerint pedig a középiskolákban az eszközhiány maximum néhány tanulónál okoz nehézséget, a budapesti és nagyvárosi általános iskolákban szintén, ám a hátrányos helyzetű régiókban sokkal több – egyébként is óriási lemaradásban lévő – gyereknél lehet ez probléma.

Mi változott egy év alatt?

A gyakorlati tapasztalatok miatt most könnyebb volt az átállás - mondta a Népszavának Turcsányi Ildikó általános iskolai tanár, a Pedagógusok Szakszervezetének egyik budapesti titkára. A lapnak nyilatkozó szakember szerint egy átfogó digitális tananyagfejlesztés hiányzik a rendszerből, és az iskolák eszközellátottsága is hagy némi kívánnivalót maga után.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyei regionális ügyvivője szerint a legszegényebb régiókban, településeken szinte semmit nem változott a helyzet egy év alatt. Szűcs Tamás a lapnak azt mondta, különösen az általános iskolák vannak nehéz helyzetben, ahol sokszor rendszergazdák sincsenek, hogy beüzemeljék az eszközöket, szoftvereket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!