„Hallottunk olyan iskoláról, ahol még a takarítónőt is beküldték órára, annyi tanár betegedett meg" Közoktatás
Szabó Fruzsina

„Hallottunk olyan iskoláról, ahol még a takarítónőt is beküldték órára, annyi tanár betegedett meg"

Már a negyvenhez közelít a koronavírus-fertőzés szövődményeiben elhunyt pedagógusok száma az országban – közölte az Eduline-nal a Pedagógusok Szakszervezete, amelynek alelnöke szerint ahhoz, hogy az iskolák a következő hetekben ne váljanak a járvány gócpontjaivá, sokkal gyorsabban kellene reagálni az első fertőzöttek megjelenésére. Cikkünkben az Emberi Erőforrások Minisztériumának kérésére helyreigazítást közlünk.

„Romániában már szerdán megkezdődött a pedagógusok oltása, az oltócsapatok kimennek az iskolákba, a dolgozók ott kapják meg a vakcinát” – mondja Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, utalva arra, hogy számos más országgal ellentétben itthon a pedagógusok nem kerültek az elsőbbséget élvező csoportok közé a koronavírus elleni oltási kampányban.

Pedig korábban több szervezet, például az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF is kiemelte, hogy a tanároknak, tanítóknak, óvónőknek elsőbbséget kellene kapniuk a Covid-19 elleni védőoltás beadásánál: amint lezajlik az egészségügyi dolgozók és a lakosság magas kockázatú csoportjainak az oltása, meg kellene kapniuk a vakcinát. A szervezet ugyanis úgy látja, a koronavírus-járvány világszerte nagy pusztítást végzett a gyerekek oktatásában – más országokkal ellentétben itthon ugyan az általános iskolák nyitva tartanak, a középiskolások azonban hónapok óta otthon tanulnak –, a pedagógusok oltása pedig a döntő lépés ahhoz, hogy az „oktatás ügye ismét a helyes pályára kerüljön”. Nem véletlen, hogy számos ország – Románián kívül például Szlovákia, Németország és az Egyesült Államok is – előre sorolta az oltási tervben az iskolai dolgozókat.

A járvány harmadik hulláma ráadásul az oktatási intézményeket is elérte, a 444-hez kedden eljuttatott minisztériumi adatok szerint 159 óvodában van rendkívüli szünet, és 250 iskolában rendeltek el digitális oktatást, jellemzően egy-egy osztályban, de van, ahol az egész intézmény bezárt. A hvg.hu hétfőn írta meg, hogy a XIII. kerületi Gárdonyi Géza Általános Iskolában tíz napra digitális oktatást rendeltek el, miután hatvanöt diák kontaktszemélyként karanténba került. A sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Általános Iskolában korábban két osztály került karanténba, egy napja azonban mind a nyolc évfolyam digitális munkarendre állt át. Balassagyarmaton két óvodában is be kellett zárni csoportokat a fertőzés miatt, a város hat iskolájában is több osztály van karanténban, de a helyi zeneiskolában is tudnak már koronavírusos pedagógusról, ezért a polgármester azt kérte a szülőktől, ha meg tudják oldani, egy-két hétig tartsák otthon a gyerekeket.

A krónikus beteg tanárok is dolgoznak

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) nincs pontos információja arról, hogy a koronavírus-járvány kirobbanása óta hány iskolai dolgozó fertőződött meg – bár kérték, egyelőre nem kapták meg az adatokat a Klebelsberg Központtól. A fertőzés szövődményeiben elhunyt pedagógusok száma azonban – emelte ki a PSZ alelnöke – a negyvenhez közelít, van olyan iskola, ahol két dolgozó is elhunyt.

Úgy tudják, az elhunyt pedagógusok 90 százaléka krónikus beteg volt. „Már hónapokkal ezelőtt azt javasoltuk, hogy a krónikus betegeket vonják ki az oktatásból, ők online kapcsolódjanak be a tanításba, de a minisztérium válasza az volt, hogy ha ez mindenhol megvalósulna, az iskolák 20 százaléka működésképtelenné válna, mert kevesebb pedagógus maradna, mint ahány osztály van” – mondja Totyik Tamás.

Tiltás nincs, vagyis, ha egy iskola meg tudja oldani, „felmentheti” a bejárás alól a krónikus beteg tanárokat, tanítókat – de ezt az egyébként is pedagógushiánnyal küzdő intézmények közül kevés helyen tudják megtenni. „Ezért kértük azt, hogy a pedagógusképzések végzős, felkészült hallgatói kezdjék hamarabb a tanítási gyakorlatukat, és persze kapjanak ezért fizetést. Ők helyettesíthetnék a krónikus beteg tanárokat, tanítókat, akik pedig online tudnák segíteni őket szakmailag” – mondja a PSZ alelnöke. A szakszervezet két egyetemen végzett felmérést arról, szívesen részt vennének-e a hallgatók az iskolai munkában, az eredmények pedig azt mutatják, hogy tízből kilenc egyetemista szívesen bekapcsolódna a tanításba.

Miért nem dönthet az iskolaigazgató?

„Hallottunk olyan iskoláról, ahol még a takarítónőt is beküldték órára a gyerekekre vigyázni, mert annyian betegedtek meg, hogy már nem volt elegendő pedagógus, a Népegészségügyi Központ mégsem rendelte el a digitális oktatást” – mondja Totyik Tamás, aki szerint ahhoz, hogy az iskolák ne váljanak a járvány gócpontjaivá a harmadik hullámban, sokkal gyorsabban kellene reagálni az első fertőzöttek megjelenésére. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis az iskolaigazgatók nem rendelhetnek el digitális oktatási rendet – még akkor sem, ha már több osztályban és a tantestületben is magas a fertőzöttek száma. Először a tankerületet kell értesíteniük, a digitális átállásról pedig a Népegészségügyi Központ hoz döntést az Oktatási Hivatallal együtt.

„Ha a koronavírus terjedését meg akarjuk akadályozni, azonnal be kell zárni azt az iskolát, ahol megjelenik a fertőzés, az érintett diákokat és pedagógusokat pedig karanténba kell küldeni. Az igazgatók azonnal elrendelhetnék ezt, ha kapnának erre felhatalmazást” – magyarázza a PSZ alelnöke.

A szakszervezet egyelőre nem tud arról, hogy újra tesztelnék az iskolákban és óvodákban dolgozókat. Megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát – arra voltunk kíváncsiak, hogy az új fertőzöttek számának emelkedése miatt tervezik-e, hogy az oktatási intézményekben tesztelést szerveznek, és ha igen, mikor. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ, amint az megérkezik, frissítjük anyagunkat.

Helyreigazítás

A 2021. február 26. napján a "Hallottunk olyan iskoláról, ahol még a takarítónőt is beküldték órára, annyi tanár betegedett meg" címmel közölt cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy a Pedagógusok Szakszervezetének azon javaslatára, hogy a krónikus beteg pedagógusokat vonják ki az oktatásból, s ők online kapcsolódjanak be a tanításba, az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt válaszolta, hogy a ez mindenhol megvalósulna, az iskolák 20 százaléka működésképtelenné válna, mert kevesebb pedagógus maradna, mint ahány osztály van. Ezzel szemben a valóság az, hogy a minisztérium ilyet sosem állított, és ilyen választ nem adott, különöen, hogy a tárcának nincs adatbázisa a krónikus beteg pedagógusokról.

A cikk továbbá annak a valós ténynek az elhallgatásával, hogy az emberi erőforrások minisztere a 01/202. (XI. 10.) EMMI határozatával kifejezetten normatív módon foglalkozott a krónikus beteg pedagógusok egészségének a védelmével azt a hamis látszatot keltettük, mintha a tárca semmiféle intézkedést nem hozott volna a krónikus beteg pedagógusok egészségének a védelmével kapcsolatosan az oktatás működésképtelenné válásának elkerülése érdekében.

 

Hirdetés
Ez az egyik legnépszerűbb feladat a magyarérettségin, pedig vannak buktatói Érettségi-felvételi Szabó Fruzsina

Ez az egyik legnépszerűbb feladat a magyarérettségin, pedig vannak buktatói

Nem lesz egyszerű dolguk az idén érettségizőknek: fél év otthoni tanulás után kell jól teljesíteniük az írásbeli vizsgákon. A következő két hétben az Eduline-on szaktanárok segítségével járunk utána, hogyan lehet felpörgetni a felkészülést a vizsgák előtti napokban, milyen buktatói vannak a különböző feladattípusoknak, mire érdemes odafigyelni. Cikksorozatunk első részében a középszintű magyarérettségi érvelési feladatával foglalkozunk.