Az első lépés: mit szeretne a diák?

Az iskolaválasztás legfontosabb szempontjai – értenek egyet pedagógusok és pszichológusok – a diák érdeklődési köre, képességei és személyisége. Vagyis a szülők első és legfontosabb feladata, hogy legkésőbb a középiskolai felvételi évében választ kapjon többek között arra a kérdésre, hogy a gyermekének van-e már bármilyen elképzelése a jövőről. Van-e olyan tantárgy, amelyet szívesen tanulna magasabb óraszámban, szeretne-e három-négy tantárgyat idegen nyelven tanulni, szakmát szerezne vagy inkább „sima” érettségit. Talán még ennél is fontosabb, hogy a szülő tudja, bírná-e a diák a tagozatos vagy két tannyelvű oktatással járó plusz terhelést, esetleg jobban érezné-e magát egy, a hagyományostól eltérő pedagógiai módszereket használó intézményben.

Tipp: az elmúlt években az összes iskolában új kerettanterveket vezettek be, átalakították a szakgimnáziumi és a szakközépiskolai oktatást, ezért nem érdemes a tíz-húsz évvel ezelőtti ismeretek alapján középiskolát választani. Minél előbb információt kell szerezni arról, pontosan milyen képzést kínálnak a négy-, öt-, hat- és nyolcosztályos gimnáziumok, a két tanítási nyelvű és nyelvi előkészítős intézmények, a tagozatos iskolák, a szakképző intézmények.

Milyen középiskolák közül lehet válogatni?

Azok a szülők, akik nem először vágnak neki a felvételi procedúrának, valószínűleg tisztában vannak azzal, milyen középiskolák működnek saját településükön, a szomszéd városban vagy kerületben. A kevésbé tapasztalt szülőknek azonban a választás előtt érdemes utánanézniük, milyen gimnáziumok, szakgimnáziumok és szakközépiskolák közül válogathatnak. Az önkormányzatok oldalán is megtalálható a helyi oktatási intézmények listája, de lehet használni az Oktatási Hivatal köznevelési információs rendszerét is, ahol megye, város, fenntartó, iskolatípus alapján is lehet böngészni.

Tipp: ha a család lakhelyének közelében nincs olyan középiskola, amelyet szívesen választanának, az Oktatási Hivatal keresőjében azokra az intézményekre is leszűkíthetik a keresést, amelyek saját kollégiumot működtetnek.

Továbbtanulási börzék

A szakgimnáziumba vagy technikumba készülő diákok nemcsak iskolát, hanem szakmát is választanak, ezért érdemes megnézniük a pályaorientációval foglalkozó npp.munka.hu oldalon található 7-8 perces foglalkozásbemutató videókat és elolvasni a rövid ismertetőket (az adatbázisban egyébként nemcsak a szakmák listáját, hanem a diplomával betölthető munkaköröket is meg lehet találni).

Tipp: A továbbtanulási kérdésekben bizonytalan diákok segítséget kérhetnek a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Továbbtanulási és Pályaválasztási Tanácsadó Tagintézményétől – információkat kaphatnak a különböző iskolatípusokról, sőt pályaorientációs tanácsadásra is lehet jelentkezni. A szakképzés felé indulók a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megyei pályaorientációs tanácsadóihoz is fordulhatnak.

Mit tanácsol az osztályfőnök?

Kérdések esetén érdemes lehet beszélni az osztályfőnökkel is, esetleg egy-két szaktanárral a továbbtanulási tervekről. Ha a szülő bízik az osztályfőnök hozzáértésében, megéri kikérni a véleményét arról, vajon a diák bírna-e egy „erős” gimnáziumot vagy szakgimnáziumoz, milyen esélyekkel indul egy-egy népszerűbb iskola felvételijén. Mivel az általános iskolai pedagógusokhoz volt tanítványaiktól és a szülőktől sok visszajelzés érkezik a középiskolákról, információt is lehet kérni tőlük az intézményekről.

Tipp: a nyolcadikosok jelentkezési lapjának kitöltésével, elküldésével nem a szülőknek kell foglalkozniuk, ezeket a feladatokat az általános iskolai pedagógusok végzik el. Persze az űrlapok kitöltéséhez szükséges információkat – milyen intézményekbe, milyen tagozatra jelentkezik a diák – az iskola által meghatározott dátumig el kell juttatni az osztályfőnököknek.

Kötelező olvasmány: a felvételi tájékoztató

Tavaly ősszel az összes középiskolának közzé kellett tennie saját honlapján felvételi tájékoztatóját, amelyet – ha már körvonalazódott, milyen iskolatípust választana a diák – érdemes alaposan átolvasni. A tájékoztatókban nemcsak a 2021 szeptemberében induló osztályok listáját és az oktatás jellemzőit lehet megtalálni, hanem a felvételi helyi szabályait is: szerveznek-e szóbeli felvételit, milyen általános iskolai jegyeket vesznek figyelembe, és a különböző eredményeket hogyan súlyozzák a felvételizők rangsorolásakor. Fontos tudni: ha két jelentkező ugyanannyi pontot szerez, a középiskoláknak a hátrányos helyzetű, valamint az adott iskola körzetében élő diákokat kell előnyben részesíteniük.

Tipp: érdemes minél hamarabb feljegyezni a felvételi legfontosabb dátumait – a felvételi eljárás jelentkezési határideje mellett a szóbeli vizsgák időpontját is.

Milyenek az óraszámok?

A tantárgyak listáját és az óraszámokat is ajánlott megnézni iskolaválasztás előtt – fontos tudni, heti hány órát különít el egy-egy fontosabb tantárgy oktatására az adott középiskola. A minimális óraszámokat a kerettantervek határozzák meg, az intézmények a szabad órakerettel azonban maguk gazdálkodhatnak. Az is fontos kérdés, milyen idegen nyelvek közül választhatnak a tanulók. A középiskolák oldalán meg lehet nézni a különböző évfolyamok óraszámait, sőt sokszor a különböző osztályok órarendjeit is közzéteszik az intézmények.

Tipp: Bár a középiskolai felvételi évében még távolinak tűnik az egyetemi-főiskolai továbbtanulás, azt is érdemes megnézni, milyen fakultációkat szervez a középiskola a 11-12. évfolyamosoknak.

Az „extra” szolgáltatások

Ha két hasonló profilú középiskola közül kell választani (pontosabban eldönteni, melyik álljon a jelentkezési lista első helyén), érdemes utánajárni, milyen szakkörök munkájába kapcsolódhatnak be a kilencedikesek, milyen sportolási lehetőségek közül választhatnak a diákok, működik-e valamilyen művészeti csoport, például énekkar, színjátszókör vagy éppen tánccsoport az iskolában.

Tipp: annak is utána lehet nézni, csatlakozott-e a középiskola valamelyik nemzetközi diákcsereprogramhoz, vagy van-e lehetőség arra, hogy a nemzetközi érettségire készüljenek fel a tanulók.

Mire jó a Facebook és a Youtube?

A középiskolák Facebook-oldalának és Youtube-csatornájának böngészése közben is lehet némi plusz információt szerezni: meg lehet tudni, milyen iskolai eseményeket szerveznek, milyen iskolai hagyományok vannak, tartanak-e például „gólyanapokat” a kilencedikeseknek. A videók, posztok árulkodnak az iskola hangulatáról.

Tipp: a szülőknek érdemes belenézniük a kiválasztott középiskolák pedagógiai programjába – főleg akkor, ha egyházi vagy alternatív pedagógiai módszereket alkalmazó középiskolát választanának. Emellett érdemes információkat szerezni az érettségi és a felsőoktatási felvételi eredményeiről is.

Milyenek az esélyek?

A diákok jegyei szűkítik a továbbtanulási lehetőségeket, az általános iskolai bizonyítványban szereplő eredményeket ugyanis az összes középiskola figyelembe veszi a felvételizők rangsorolásakor, csak más-más súllyal. A legnépszerűbb gimnáziumokban és szakgimnáziumokban többszörös a túljelentkezés, ezekbe az intézményekbe a jó jegyek és a felvételin szerzett magas pontszám jelent belépőt. Érdemes ezért ennek is utánajárni a jelentkezés előtt.

A felvételi sorrend

Ha megvannak a kiválasztott középiskolák, már csak egy döntés van hátra: meg kell határozni az intézmények és a tanulmányi területek sorrendjét (hiszen úgy is dönthet egy diák, hogy egy iskolán belül több típusú képzésre is beadja a jelentkezését). A lista élére az a középiskola és az a tanulmányi terület kerüljön, ahová a diák a legszívesebben járna. A sorrend azért fontos, mert a felvételiző a listán szereplő első olyan intézménybe iratkozhat be, amely elfogadta felvételi kérelmét, utólag nem dönthet úgy, hogy mégis a második vagy sokadik helyre sorolt képzést kezdené el.

Tipp: akkor sincs baj, ha az írásbeli, esetleg a szóbeli felvételi után úgy dönt a diák, hogy valamelyik – eredetileg hátrébb sorolt – középiskolába szívesebben járna, mint a lista élén álló intézménybe. A sorrenden egy alkalommal, 2021. március 21-án és 22-én lehet változtatni.