Az átalakított szakképzés: mi vár a diákokra 2021-ben? Közoktatás
Eduline

Az átalakított szakképzés: mi vár a diákokra 2021-ben?

Szakgimnáziumok helyett technikumokba, szakközépiskolák helyett szakképző iskolákba jelentkezhetnek a szakmatanulást fontolgató diákok, szeptemberben ugyanis elstartolt az új szakképzési rendszer.

Ha valakit gimnázium helyett technikumba vettek fel, onnét még mehet egyetemre?”; „Tizedikes vagyok egy szakgimnáziumban. Én is fogok ösztöndíjat kapni, vagy csak az, aki 2020-ban kezdi az iskolát?”; „A technikum hány éves? Négy vagy öt?” – számos ilyen és ezekhez hasonló kérdést lehet olvasni az egyik legnépszerűbb internetes kérdés-válasz oldalon. A középiskolaválasztás előtt álló diákok főként a különböző szakképző intézményekről és az ott szerzett tapasztalatokról, a felnőttek pedig a tanfolyamokról és az azokat érintő változásokról kérdezik egymást – ősszel a szakképzésben ugyanis teljesen új rendszer indult el, ahogy a felnőttképzést is alapjaiban szabták újra.  

Az átalakuló képzési rendszerről mindent elolvashattok a Szakképzés 2021-es kiadványunkban, ahol a szabályok mellet a teljes szakmalistát is megtaláljátok. A lap már elérhető az újságárusoknál, vagy online. A megrendelésért kattintsatok ide.

A szakképzésnek ez már a sokadik ráncfelvarrása. Mindössze négy éve alakultak át a korábbi szakközépiskolák szakgimnáziumokká, a szakiskolák pedig szakközépiskolákká, a tanárok új tanterv alapján kezdték meg a diákok szakmai és közismereti oktatását. A szakképzési reform azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az első helyen oda jelentkezők számának csökkenése nem állt meg: a 2018/2019-es tanévben a szakközépiskolákban meghirdetett 51 ezer férőhelyből 33 ezer, a szakgimnáziumokban az 56 ezerből 24 ezer maradt üresen az általános felvételi eljárás végére. Így a területet irányító Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) újra nekilátott a szakképzés renoválásának. A tárcánál készült stratégiát 2019 márciusában a kormány is elfogadta, idén szeptemberben a 9. évfolyamosok már ez alapján kezdték meg tanulmányaikat.  

A korábbi szakgimnáziumok technikumként működnek tovább, a képzés ötéves, vagyis a diákok a 13. tanév végén egyszerre szereznek érettségit és technikusi szintű szakképzettséget, míg a korábbi szakközépiskolák szakképző iskola néven folytatják, továbbra is hároméves képzést kínálva a nyolcadikosoknak. Bár a tavalyi felvételi szezon nem volt döccenőmentes – az őszi nyílt napokon még keveset lehetett tudni a képzésekről –, a jelentkezői létszám a technikumokban megugrott, az általános felvételin majdnem 34 ezren kerültek be valamelyik intézménybe. „A szakgimnázium elnevezés ismeretlen volt a szülők számára. Technikumok azonban korábban is léteztek, sokak számára ez ismerős intézménytípus, ami sokat segített a beiskolázási tendenciák megváltoztatásában” – mondta Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke, hozzátéve: a gépészeti területen például megduplázódott a felvettek száma idén.  

A technikumot választó diákok az első két évben ágazati ismereteket szerezhetnek – a kereskedelmi szakmákat választók például jogi, marketinges és statisztikai alapfogalmakat, kommunikációt is tanulnak –, ezt a szakaszt ágazati alapvizsga zárja le a 10. évfolyam végén. Ekkor választhatnak az ágazaton belül konkrét szakmát, és (ha erre az intézményben lehetőség van) duális, vagyis az adott technikummal együttműködő cégnél, vállalatnál szervezett képzésen folytathatják tanulmányaikat. A 12. évben előrehozott érettségit tehetnek magyarból, matematikából és történelemből, a 13. év végén pedig idegen nyelvből érettségiznek és szakmai vizsgát tesznek – ez utóbbi egyébként emelt szintű érettséginek számít, és az ígéretek szerint belépőt jelent majd a szakirányú felsőoktatásba. Mindez azt jelenti, hogy a tanulók nem hagyhatják félbe a szakmai képzést négy év után, hiszen az érettségi bizonyítványukat és a technikusi oklevelüket egyszerre, az ötödik tanév végén kapják meg. Igaz, lesznek olyan diákok is, akiknek ehhez nem öt, hanem hat évre lesz szükségük: a két tannyelvű technikumi képzést választók zöme ugyanis csak a „nulladik”, nyelvi előkészítő év után fordulhat rá a szakmai-közismereti tanulmányokra. 

A fő közismereti tantárgyakból ugyanolyan tananyag mentén haladnak majd a technikumok diákjai, mint a gimnazisták, a 9–10. évfolyamon azonban csak a komplex természettudomány, azt követően pedig az adott szakterülethez kapcsolódó természettudományos tárgy kerül az órarendbe, míg a művészetek nem tartoznak a kötelező tárgyak közé. Továbbra is csak egy idegen nyelv oktatása kötelező, a mindennapos testnevelés helyett pedig csak heti 3-4 órát kell ebből megszervezni. A szakmai képzés is változik – már csak azért is, mert a listát is újraírták, és a diákok összesen 174 alapszakma közül választhatnak. Közülük több is új néven fut – az autószerelőnek készülő diákoknak például a gépjármű-mechatronikai technikus, a leendő idegenvezetőknek a turisztikai technikus szakképesítést kell megszerezniük. Az átnevezések és a szakma-összeolvadások miatt nehezebb eligazodni a képzési kínálatban, de a szakkepzes.ikk.hu oldalon jól használható „fordítót” lehet találni, ahogy a technikumok is részletes leírásokat tettek közzé az oktatott szakmákról.  

Az utóbbi hónapokban sem ezen intézmények oktatói, sem az intézményvezetői nem unatkoztak, mert bőven volt feladatuk. A koronavírus-járvány miatt bevezetett online oktatás megszervezése mellett az újraírt (és szintén szeptember 1-jén bevezetett) Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek alapján módosítaniuk kellett helyi tanterveiket, és fel kellett készülniük az új szakképzési szisztéma bevezetésére is. A neheze azonban még így is hátravan – mondta Tóth József – az intézményeknek ugyanis meg kell találniuk azokat a vállalatokat, amelyek szívesen bekapcsolódnak a duális képzésbe. „A szakképző iskolák duális partnereinek már a jövő tanév elején meg kell lenniük, hogy a tizedikes diákok és a szülők is megismerjék a kínálatot” – mondta a szakképzési szakszervezet vezetője, aki arra számít, hogy a középiskolások szívesen tanulnak majd a cégeknél, vállalatoknál, ugyanis „olyan juttatást kapnak majd, amelyért érdemes ezt vállalni, és érdemes jól teljesíteni”.  

Az átalakított szakképzési szisztéma mellé ugyanis új ösztöndíjrendszer került. Ennek összege a technikumok 9–10. évfolyamán havi nyolcezer, a szakképző iskolák 9. évfolyamán pedig 16 ezer forint. A technikumokban a 11. évfolyamtól vagy munkabért, vagy teljesítményalapú, az érdemjegyektől függően 8 és 56 ezer forint közötti ösztöndíjjal számolhatnak a tanulók – előbbi a duális képzésben részt vevőknek jár, míg az utóbbi azoknak, akik nem tudnak bekapcsolódni a duális képzésbe. Az ösztöndíj egy részét a szakképesítést megszerzőknek egyszeri pályakezdési támogatásként fizetik ki, amelynek összege a szakmai vizsga eredményétől függően 128 ezer és 290 ezer forint között lehet majd. 

Ez a cikk a 2021-es HVG Középiskolai rangsorában jelent meg. A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolaválasztásról, az átalakuló szakképzésről. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt vagy keressétek az újságárusoknál.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hirdetés
Az egyik legdrágább brit elitiskola csapatát is legyőzte két magyar diák az oxfordi vitaversenyen Közoktatás Szabó Fruzsina

Az egyik legdrágább brit elitiskola csapatát is legyőzte két magyar diák az oxfordi vitaversenyen

Magyar gimnazisták nyerték meg a legnevesebb nemzetközi vitaverseny döntőjét – a tizedikes diákok „újonc” kategóriában indultak az oxfordi versenyen, és az egyik legrégebbi brit magániskola csapatát is legyőzték. Pedig míg számos európai és ázsiai országban népszerű „iskolai sport” a vitázás, itthon alig néhány iskolában működik vitaklub. Kár, a társadalom is jól járna azzal, ha már tizenévesen megtanulnánk jól vitázni.