"Az iskolai fertőzési adatok eltitkolás az átláthatóságot és a védekezést nehezíti" Közoktatás
Eduline

"Az iskolai fertőzési adatok eltitkolás az átláthatóságot és a védekezést nehezíti"

Annak ellenére, hogy az érdekképviseletek már korábban kérték, a kormány továbbra sem hajlandó nyilvánosságra hozni azon intézmények listáját, ahol megjelent a koronavírus.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint ez nemcsak az átláthatóságot és a védekezést nehezíti, de a szülőket, oktatásban dolgozókat is nehéz helyzetbe hozza, ugyanis az adatok elhallgatása súlyosan veszélyezteti az egészséges és biztonságos munkakörnyezethez való jogot, a szülőknek pedig nehezebb eldönteni, egyáltalán tanácsos-e a gyerekeknek bemenni az iskolába - írják közleményükben.

A szakszervezet úgy gondolja, az információk visszatartásával anyagilag is jól jár a kormány, mert ha nem nyilvános, egy-egy iskolai dolgozó hol kaphatta el a betegséget, akkor nehezebb bizonyítani, hogy foglalkozási megbetegedésről van szó. Bizonyítás hiányában pedig nem 100, hanem 60 százalékos táppénz jár a betegség miatt otthon maradóknak.

Miért nem hozzák nyilvánosságra a listákat? Az Operatív Törzs és Müller Cecília országos tiszti főorvos hétfőn jogszabályi korlátokra hivatkozott. Ezzel szemben azonban több iskola már ki is tette a listát a saját oldalára. A Népszava ugyan megkereste őket a kérdéssel, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) eddig nem szólalt meg.

Meghalt koronavírusban egy újlipótvárosi iskola tanára

A PSZ információi alapján koronavírusban hunyt el egy 52 éves általános iskolai tanár.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.