Ma kezdődik a 2020/2021-es tanév és bár hagyományos formában indul, lehet, hogy nem abban ér majd véget. Azonban egy valami már most biztos: ez a tanév merőben más lesz, mint amit eddig megszokhattunk. Ugyanis nem csak a járvnyhelyzet befolyásolja a tanév menetét, hanem a rengeteg változás, szabálymódosítás is, ami 2020. szeptember 1-jén lép hatályba. Összeszedtük a legfontosabbakat.

A tanév rendje már egy ideje nyilvános, így tudjuk mikor lesz az őszi, a téli és a tavaszi szünet vagy a 2021-es érettségi, középiskolai felvételi. Az azonban sokáig kérdéses volt, milyen formában, milyen szabályokkal és hogyan indul a tanév.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azonban nemrég hetvenpontos járványügyi intézkedési protokollt állított össze és juttatott el az intézményeknek. A központi előírás szerint nem lesz kötelező a maszkviselés, de egy tanteremben csak annyi diák lehet jelen, amennyinél még tartható a másfél méteres védőtávolság. Bár később hozzátették, hogy a tanórákon nem előírás a 1,5 méteres védőtávolság megtartása. Az egy osztályba járó gyermekek akkor is szoros kontaktusba kerülnek egymással, ha a padok között biztosított a nagyobb távolság. Az intézkedési terv a közösségi terek - például a folyosó - esetében hangsúlyozza a távolságtartás fontosságát, mivel ott a különböző osztályba járó tanulók is keveredhetnek egymással.

Vajon mi a szabály, megoldás vagy legjobb döntés akkor, ha az őszi időben esetleg megfázott, vagy éppen allergiás a diák? A központi javaslatcsomag alapján minden iskola az adottságainak megfelelően választhatja ki azokat az eljárásokat, szabályokat, amelyek biztosítani tudják a járvány megelőzését és esetenkénti előfordulásnál a gyermekek ellátását - mondta el korábban Kásler Miklós. Illetve minden iskolában - meghatározott fertőtlenítőszerrel - nagytakarítást végeznek a tanév kezdetén, és ezt minden nap meg kell ismételni.

A köznevelési intézmények vezetőinek a felelőssége saját eljárásrendjük összeállítása, amihez a köznevelési államtitkárság, a hátintézmények, a népegészségügyi központ minden segítséget megadnak. Az iskolákat felszólították, hogy ismertessék a járvánnyal összefüggő teendőket a gyermekekkel és a szülőkkel. Illetva a jelenlegi jogszabályok nem írják elő a 8 órai iskolakezdést, kizárólag a negyed 8 előtti kezdést tiltják, így az iskolák ebben a kérdésben önállóan dönthetnek. A tervek szerint, ha a több mint háromezer magyar köznevelési intézmény közül néhányban megjelenik a fertőzés, akkor egy-egy osztály, nagyobb esetszámok esetén pedig több osztály vagy az egész iskola átáll digitális oktatásra.

Az EMMI által kiadott járványügyi intézkedési terv alapján a vírusfertőzés szempontjából veszélyeztetett csoportba tartozó tanulók orvosi igazolással igazoltan otthon maradhatnak, a veszélyeztetett korosztályba tartozó és krónikus beteg tanárokat, nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakat és az egyéb munkakörökben dolgozókat nem védi semmilyen előírás. Ezt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a tanévkezdés előtt nehezményezte is. Arról nem is beszélve, hogy mi lesz a napi és az óránkénti takarításhoz biztosított személyzettel, védőfelszerelésekkel és a fertőtlenítőszerekkel.

Jönnek az iskolaőrök

Augusztusban több mint 500 leendő iskolaőr kezdte meg felkészülését, de a fővárosban és néhány megyében a határidő lejárta után is várták a jelentkezőket. Eredetileg ugyanis csaknem 1500-an jelentkeztek, a pályázók közül az alkalmassági és kiválasztási eljárás után azonban épphogy 500-an kezdték meg a képzést. Mivel a programban mintegy 500 állami intézmény érintett, csak akkor lett volna elég iskolaőr, ha minden kiválasztott sikeresen teljesíti a képzést. Az esetleges fluktuáció kezelésére Budapesten, valamint Pest, Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is várták a jelentkezőket a határidő után is.

Érdekesség, hogy az elmúlt három év statisztikái szerint Budapesten regisztrálták a legtöbb iskolában elkövetett erőszakos bűncselekményt - összesen 91-et -, a fővárosi iskolák azonban nem igazán kérnek az iskolaőrökből, mindössze 6 százalékuk áll majd itt szolgálatba. Ezzel szemben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jóval kevesebb az iskolai erőszak, mégis itt kell majd a legtöbb intézményben számítani az őrök megjelenésére.

A korábbi tervek mellett (testi kényszert, bilincs és vegyi eszköz) az iskolaőr foglalkoztatási feltételei közé bekerül a pszichológiai alkalmasság igazolása, amelynek részletszabályait a rendészetért felelős miniszter határozhatja meg. Valamint az iskolaőr tudomására jutott információk adatkezelési szabályait a GDPR-nak megfelelően fogják szabályozni. Az iskolaőrök kizárólag szándékos bűncselekmény elkövetése esetén szüneteltetnék az iskoláztatási támogatást (vagyis a családi pótlékot) 12 éves kor felettiek esetében egy éven át. Az eredeti előterjesztés minden bűncselekmény-típusra kimondta ezt.

...és az új NAT és a tankönyvek is

Idéntől felmenő rendszerben életbe lépnek a módosított Nemzeti alaptanterv (nat) új szabályai. Például nem kell matematikai definíciókat tanulniuk az alsósoknak, középiskolában pedig kimaradnak a tananyagból a logaritmusos egyenletek, újdonságként viszont az órák részévé válnak a logikai és pénzügyi játékok. Ezekről a változásokról itt írtunk részletesebben. Azt se felejtsük el, hogy az alaptantervhez készült általános iskolai törikönyvből kimaradt az őskor és Hammurapi törvénykönyve is. Helyette viszont magyar őstörténetet tanulnak majd a diákok. Az első osztályosok tankönyveiből pedig szeptembertől kikerülnek a kortárs költők gyerekversei, amiről itt olvashattok bővebben.

Ősztől az informatika órákat felváltja a digitális kultúra. Az új tantárgy keretében a diákok már ötödikben robotokat programozhatnak és útvonalat tervezhetnek, a kilencedikesek pedig videókat és weblapot készítenek, logót terveznek és statisztikai adatokat elemeznek majd. A digitális kultúra óráról itt találjátok a részleteket. Az új tantervhez kapcsolódóan néhány „érdekesség” is szemet szúrt a szemfülesebbeknek. Az ötödikesek irodalomkönyvében például tündérekkel, szivárvánnyal és griffen lovagló huszárral is találkozhatnak majd a diákok - a képek magukért beszélnek. De a könyvbe egy Kányádi Sándor mondat is bekerült, amelyet a költő lakodalmi rigmusként idézett egy interjúban, viszont a tankönyvben teljesen más jelentést hordoz. Az említett oldalt itt nézhetitek meg.  

Az Iskola a határon oktatási Facebook-csoportban pedig érdekes egyezést vettek észre az új Nemzeti tantervhez készült tankönyvek és a régi Mozaikos matekkönyvek között. Ezt itt nézhetitek meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!