Világszerte komoly probléma lehet abból, ha ősszel nem nyitnak ki az iskolák Közoktatás
MTI

Világszerte komoly probléma lehet abból, ha ősszel nem nyitnak ki az iskolák

Akár "nemzedéki katasztrófa" lehet a koronavírus-járvány miatti iskolabezárásokból - mondta António Guterres ENSZ-főtitkára.

Szerinte kiemelten fontos, hogy a diákok - a megfelelő egészségügyi óvintézkedések mellett - visszakerüljenek az iskolapadba.

Július közepi adatok szerint mintegy 160 országban zártak be az iskolák, ami több mint egymilliárd diák életét érintette, miközben legalább 40 millió gyerek maradt ki az óvodából. Ehhez társul az a több mint 250 millió gyerek, aki már a járvány előtt sem járt iskolába. Eközben a fejlődő országok középiskolás diákjainak mindössze negyede sajátítja el az alapvető készségeket az oktatás során - tette hozzá az ENSZ-főtitkár.

"Jelenleg egy olyan nemzedéki katasztrófával állunk szemben, amelynek következtében mérhetetlen mennyiségű emberi potenciál és évtizedek fejlődése vész kárba, miközben fokozódnak a mélyen húzódó egyenlőtlenségek" - mutatott rá.

Mi lesz szeptembertől Magyarországon?

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár korábban azt mondta, remélhetőleg hagyományosan, normál munkarendben lehet elkezdeni az új tanévet, de arra is fel kell készülni, hogy esetleg ismét digitális oktatásra kell átállniuk az iskoláknak a koronavírus-járvány miatt.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke erre reagálva elmondta, tapasztalataik szerint már a diákok, a szülők és a tanárok is nagyon várják a szeptemberi hagyományos iskolakezdést. Ugyanakkor bizonyos egészségügyi szabályokat alaposan át kell gondolni: maradnak a kihelyezett fertőtlenítőszerek az iskolák folyosóin, és figyelni kell a távolságtartási szabályokra a termekben is.

"A digitális oktatás időszaka is igazolta, hogy nem csak a tanártól lehet tanulni"

Hamarosan kezdődik a következő tanév, bár még nem tudjuk, pontosan milyen formában indul el az iskola szeptemberben, az utolsó félév biztosan komoly tanulság az iskoláknak, tanároknak és a diákoknak is. Horányi Gáborral a Lauder Javne Iskola főigazgatójával beszélgettünk tapasztalatokról és a lehetséges folytatásról.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál Felsőoktatás Gál Luca

Tandíjra, lakhatásra vagy akár egy új laptopra kellene pénz? A diákhitel mindegyikre megoldást kínál

Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.