A tanév végével több szakszervezet és oktatási csoport készített felmérést az elmúlt 3 hónap tapasztalatairól. A legtöbbjüknek az jött ki, hogy a digitális oktatás megszervezésében a tanárok magukra maradtak.

Ercse Kriszta oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szóvivője tegnap összegezte a tanévet a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) székházában tartott tanévértékelőn. Szerint a legtöbb iskolában nem történt más az elmúlt három hónapban, mint a hagyományos, tantermi oktatás áthelyezése a virtuális térbe. A CKP felmérése szerint a tanároknak kevesebb mint harmada használt olyan online platformokat, amelyeken kreatívabban kellett megoldani az oktatást - írja a Népszava.

Ercse Kriszta szerint a tanároknak jobban oda kellett volna figyelniük a diákok egyéni élethelyzetére, szellemi, lelki támogatására is, de Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint egy tanárnak nincs lehetősége arra, hogy egy ilyen rendkívüli helyzetben minden szakmai és szociális problémát egymaga megoldjon.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is készített felmérést, melyet országosan végül 1011 fő töltötte ki. A válaszadók 44,5%-a az alapoktatásban (általános iskolában vagy alapfokú művészeti intézményben), 44,7% középiskolában (szakiskola, szakközépiskola, szakgimnázium, gimnázium) dolgozik. Az óvodákból (2,6%), gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményekből (2,5%) és pedagógiai szakszolgálatoktól (2,3%) töltötték ki.

A felmérés szerint a digitális munkarend bevezetésével a válaszadók túlnyomó többségének (78,1%-nek), többet kellett dolgoznia, mint egyébként. Illetve a jelentős részük (46,2%) stresszesnek jellemezte ezt az időszakot.

A felmérés szerint a tanárok közel fele (42,9%-a) kénytelen volt saját pénzéből beruházni annak érdekében, hogy el tudja végezni a megváltozott feladatait. A legtöbben (68,2%) kiegészítőket, azaz webkamerát, fej- és fülhallgatókat és egyéb perifériákat vásároltak, sokan kényszerültek internet- (37,1%) vagy telefonelőfizetést (14,7%) vásárolni, vagy a meglévőt bővíteni. A válaszadók átlagosan 51 524 forintot költöttek saját zsebből a digitális munkarend megvalósítására - írja a PDSZ közleményében. Ezen felül a szakszervezet elemzése szerint a tanárok segítséget sem kaptak, még akkor sem igazán, ha konkrétan az iskolától kérték.

A kirajzolódó képből leginkább az derül ki, hogy – irányítás és tervezés híján – leginkább „karanténoktatásnak” lehet nevezni, ami országosan történt, mintsem valódi, központilag tervezett és irányított, vagy legalább elősegített műveletnek - írják a felmérés elemzésében.  A gyorsjelentés közlése után a felmérés adatait tovább elemzik és – terveink szerint – rövidesen újabb összegzésekkel jelentkeznek - említik meg közleményükben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!