Egy III. kerületi iskola tanárnőjével beszélgettünk.

„Az első pillanatban sokkolónak tűnt, de szerencsére az iskolavezetés azonnali segítséget és iránymutatást nyújtott, úgyhogy nagyon hamar felállítottuk az iskola közös digitális rendszerét – a Google tantermeket –, amelyen keresztül oktatjuk a gyerekeket” – mesélte a tanárnő, akinek nem volt egyszerű hirtelen átállni az online tanításra. Bár korábban is használt már digitális elemeket az oktatásban, mivel alsós gyerekeket tanít, ezért ez a módszereinek a kisebb részét képezi.

Úgy gondolom, hogy a pedagógusok a vártnál könnyebben vették ezt az akadályt, még akkor is, ha rengeteg munka van benne

– mondta, majd hozzátette, hogy az oktatás eddig is egy tudatos tervezési folyamat volt, most azonban még tudatosabban kell átgondolni, előre tervezni, hogy milyen tananyagot, hogyan, milyen feladatokon keresztül tanítsanak meg a gyerekeknek, illetve hogyan kapjank visszajelzést az elsajátított ismeretek megértéséről, mélységéről.

Tapasztalatai szerint a szülők teljesen kétségbe vannak esve – különösen azokban a családokban, ahol több gyermek is van –, mert egyszerre nem tudnak három-négy gyermek mellett ülni, nincs meg az informatikai háttér sem ehhez. "Megjegyzem nekünk, pedagógusoknak sincs meg. Magam is ebben a cipőben jártam, hogy körbe kellett rohanni az ismerősöket, hogy honnan tudunk elegendő laptopot szerezni a munkához" – tette hozzá.

A kezdetektől tanítanak

Az iskolában már az első digitális oktatási napon – azaz március 16-án – elkezdték a tanítást, és a gyerekek már hétfőn este megkapták az első feladataikat a Google Clasroomban. A feladatokat a tanárnőtől azóta is ott kapják, órarend szerinti lebontásban, és egy hetük van visszaküldeni őket. „Ez a felület biztosítja azt is, hogy írhassak közösen a gyerekeknek. E-mail-ben a szülőkkel szoktam konzultálni” – tért ki arra, milyen platformokat használ az online tanítás során.

„Eleinte az Wordwall-ból és a Learnigs app-ból emeltem át feladatokat, de nem minden gyereknek sikerült elindítania, – valószínűleg a rendszer túlterheltsége miatt – pedig itthon lepróbáltuk, és valóban meg lehetett nyitni.” A tanárnő szerint ezért újabb kutatást és átgondolást igényel, hogy milyen online feladatokat építhetne be az oktatásba. A törzsanyagnál azonban igyekszik a tankönyvre és a munkafüzetre támaszkodni.

Egyéni konzultációra is van lehetőség

„Az elmúlt két hét tapasztalata az, hogy a gyerekek igénylik a személyes kontaktust”, ezért Viberen és Messengeren keresztül is tartja a gyerekekkel a kapcsolatot. Úgy érzi, a diákokat nem lehet teljesen önállóan magukra hagyni, illetve a szülőkre sem lehet mindent rábízni, hiszen az ő módszertani ismereteik egészen mások, és nem biztos, hogy egy alsótagozatoshoz tudnak alkalmazkodni, ezért video chaten keresztül, személyenként szokott magyarázni.  

 Egy nap általában az osztály harmadát, felét tudom így oktatni, illetve leellenőrizni. Azt látom, hogy jól is esik nekik –, meg nekem is –, hogy beszélgetünk egymással.

„Úgy érzem, hogy ténylegesen kevesebb feladatot oldunk meg, mint a tanórán, viszont nagyobb önállóságra van náluk szükség és még így is többen igénylik a személyes magyarázatot” – mesélte azzal kapcsolatban, mennyire kell önállóan gondolkodniuk a diákoknak, majd hozzátette: azok a gyerekek pedig, akik egy-egy tantárgyból jobb képességűek, az online feladatok közül választhatnak maguknak plusz gyakorlási, fejlesztő vagy tehetséggondozó feladatokat, és szorgalmi munkában ezt is elvégezhetik.

Szerinte a leterheltséget nem a tananyag mennyisége okozza, hanem az, hogy a szülők kontrollálni szeretnék a gyerekek munkáját és egyszerre három-négy gyereket nem tudnak tanítani. „Úgy érzem, hogy ez okoz pánikot, illetve az a visszajelzés a szülők részéről, hogy már nem bírják idegileg.”

Az iskolában rendszeresen tartanak online értekezleteket is, ahol megbeszélik a tapasztalataikat és együtt ötletelnek a továbbiakról, amihez a vezetéstől is mindenféle segítséget megkapnak. „Úgy érzem, nagyon szerencsés helyzetben vagyok, hogy az iskola, az iskolavezetés és a kollégák nem hagynak magunkra, és nagyon jól együtt tudunk gondolkodni és dolgozni.”

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.