A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) továbbra sem bízik abban, hogy a kormány tárgyalni fog velük a sztrájkbizottság megalakulásáról, ezért a szakszervezet a jövőben új eszközökkel is küzdeni fog az elfogadhatatlannak tartott változtatások ellen, és azért, hogy Magyarországon minden munkavállaló szabadon gyakorolhassa a sztrájkhoz való jogát.

A PDSZ még mindig nem mondott le a klasszikus sztrájkról, de a legutóbbi kongresszusukon elhatározták, hogy április közepe és május közepe között új módszerrel – a szabadság igénybevételének koordinálásával – is kifejezik majd az elégedetlenségüket. Erre szerintük azért van szükség, mert a kormány továbbra sem tárgyal velük, így a munkabeszüntetés hagyományos módjával nem tudnak élni.

A PDSZ kongresszusi döntését követően ismét megkereste a Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ), hogy egyesítsék a két sztrájkbizottságot. Addig pedig, amíg a várják a PSZ döntését, az Országos Választmány által eldöntött sztrájk időpont bejelentését is elhalasztották, hogy erről később majd az együttes sztrájkbizottság dönthessen. Ha azonban a PSZ a héten mégsem válaszolna a PDSZ-nek, akkor a szakszervezet egyedül is folytatja a küzdelmet, és bejelentik a sztrájk időpontját - írják közleményükben.

Korábban volt már rá példa, hogy a kormány megsértette a sztrájktörvényben foglalt kötelezettségeit, éppen ezért a PDSZ most sem számít másra. Várható, hogy az egyesített sztrájkbizottság által megállapított sztrájk időpontja sem lesz a kormány jogi időhúzása miatt tartható - vélik. A szakszervezet ezért attól sem riad vissza, hogy más munkajogi eszközökkel gyakoroljon nyomást az oktatás jelenlegi irányítóira: a szabadság igénybevételének koordinálásával. Éppen ezért arra hívnak minden munkavállalót, hogy a sztrájk meghiúsulása esetén éljenek a Munka törvénykönyv adta lehetőséggel, amely szerint hét munkanap szabadságként való igénybevételéről a munkavállaló dönthet.

A PDSZ követelései:

1. A közalkalmazotti illetménytábla rendezése (emelése).

2. A pedagógusok kötelező óraszámának, illetve neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének a korábbi közoktatási törvényben foglaltak szerinti (jellemzően 22 tanóra) visszaállítása, és az ezen felül elvégzett munka minden esetben túlmunkaként való elszámolása.

3. A pedagógus-életpályamodell egyes fizetési osztályainak egyes kategóriájához tartozó besorolási illetmények, illetve alapbérek minden esetben az aktuális minimálbérből, mint illetményalapból kerüljenek kiszámításra.

4. A pedagógus-illetmények minimálbérhez kötésének eltörlése miatt a pedagógusokat ért veszteségek kompenzálása.

5. A sztrájktörvény módosítása annak érdekében, hogy kiszámítható, törvényes keretek között kerülhessen sor a munkabeszüntetésre, mint végső eszközre.

6. Vonják vissza a Nemzeti Alaptanterv ebben az évben megjelent változatát.

7. Az állami, egyetemi fenntartású szakképzési intézményekben dolgozókat a közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztassák, és továbbra is vonatkozzon rájuk a nemzeti köznevelésről szóló törvény!

8. Csökkenjen a szakképzésben dolgozók munkaterhelése!

9. Az illetményemeléseknek és az előmenetelnek legyenek jogszabályban foglalt garanciái!

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.