A magyarországi tanárhiányról már az Európai Bizottság is beszámolt, jelentésükben vázolták a legnagyobb problémákat - mint például a bérezést és az utánpótlás hiányát.

Az Európai Bizottság nemrég kiadott országjelentése aggasztónak írja le a magyarországi tanárhiányt. Ennek egyik okaként az alacsony pedagógusbéreket jelöli meg, ezt ábrával bizonyítja - szúrta ki a hvg.hu.

A tanárok kezdő fizetése nálunk az egyik legalacsonyabb az EU-ban. A pedagógusok fizetését legutóbb 2013-ban korrigálták a nemzeti átlagbértől való eltérés megszüntetése érdekében. 2019-re a tanárok fizetésének a nemzeti átlagbérhez viszonyított szintje ismét a korrekció előtti szint közelébe csökkent - fogalmaztak.

Megjegyezték, hogy ráadásul egyre idősödik a pedagógusállomány: 2017-ben a tanárok 41 százaléka 50 éves vagy annál idősebb volt, és csak 6 százalékuk volt 30 év alatti. Így tehát a pályakezdő pedagógusok száma Magyarországon nem kompenzálja a nyugdíjba vonulók számát - írják, hozzátéve: emellett magas a lemorzsolódási arány a pedagógusi alapképzésben, és a végzetteknek is csak kevesebb mint fele kezdi meg a szakmát.

A hiány egyébként - mint írják - a hátrányos helyzetű területeken, a természettudományos tantárgyak és az idegen nyelvek esetében, valamint a szakoktatásban és -képzésben a legjelentősebb.

Ezzel kapcsolatban Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere legutóbb azt mondta, júliustól tíz százalékkal emelkedik a pedagógusok bére. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint azonban ez csak ágazati szakmai pótléknak jó, béremelésnek kevés - bérfelzárkóztatáshoz pláne. A valódi fizetésemelés mellett a szakszervezet sztrájkbizottságában azt is követeli, a bértábla számítási alapja a minimálbér legyen.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!