Az új szerzők kötelező irodalomként bekerültek az új kerettantervbe is, míg az eddig eltűntnek vélt írók, bár ajánlottként, de megmaradtak a szerzők listáján. Az olvasásra, mint élményre nem helyeznek kifejezetten hangsúlyt, csupán fontos készségként, fejlesztendő kompetenciaként emlegetik a szövegben. Az óraszámok a 9-10. évfolyam tekintetében csökkentek, míg 11-12. évfolyamon nőttek magyar nyelv és irodalomból az új kerettanterv szerint.

Megjelentek az új Nemzeti alaptantervet (NAT) kiegészítő kerettantervek, megnéztük hogyan változott meg a jelenleg aktuálishoz és az új NAT-hoz viszonyítva.

Az új NAT nem segít abban, hogy megszerettesse a középiskolás korú gyerekekkel az olvasást - ezt korábban egyetemi oktatók fogalmazták meg nyílt levelükben. A még aktuális kerettantervben mindez kifejezetten szerepel is mint megfogalmazott cél: "az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése és megerősítése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése". Az új kerettanterv azonban nem helyez külön hangsúlyt a megszerettetésre, nem közelíti meg élmény szempontjából a témát. Mindössze annyit ír: "A magyar nyelv és irodalom tantárgynak ezért van kitüntetett szerepe: gondolkodni tanít, ismereteket ad át, szellemi, erkölcsi örökséget hagyományoz." Később kiemeli, hogy a diákoknak meg kell őrizniük kíváncsiságukat, ehhez pedig az kell, hogy olvasó emberekké neveljék őket, akik többek között többféle olvasási és értelmezési technikákkal bírnak.

A NAT-tól leginkább (és legtöbbek által) hiányolt Ottlik Géza, Kertész Imre és Németh László - Füst Milán kivételével - bekerültek a 9-12. évfolyamos kerettantervbe, bár leginkább ajánlott szerzőkként. Újdonság, hogy a kortárs szerzők - szintén ajánlott - listája bővült Esterházy Péterrel is. A már sokat emlegetett új kötelezőként pedig valóban bekerült a kerettantervbe is Herczeg Ferenc és Wass Albert.

Az óraszámok

A 9–10. évfolyamon csökkentek a kötelező óraszámok: a magyar nyelv és irodalom tantárgyak alapóraszáma 238 óra az új kerettanterv szerint, ez jelenleg 260 órát jelent az iskolákban. Vagyis szeptembertől a 9. évfolyamon 1 óra nyelvtan, 2 óra irodalom, 10. évfolyamon 1 óra nyelvtan, 3 óra irodalom lesz.

A 11–12. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tantárgyak alapóraszáma nőtt: a jelenlegi 242 óráról 256 óra emelték. A 11. évfolyamon a magyar nyelv 1 óra, irodalom 3 óra, a 12. évfolyamon a magyar nyelv 1 óra, az irodalom 3 óra lesz hetente.

A kerettanterv szerint az órakeret minimum 80%-át a törzsanyagra kell fordítani - ez a szám jelenleg még 90 százalékot jelent az aktuális kerettanterv szabályai szerint. Az órakeret 20%-a a szaktanár szabad választását képezi a tananyagok mélyebb, sokszínűbb tanítására, ismétlésre, gyakorlásra vagy a tanórán kívüli tudásszerzésre (múzeumlátogatás, színházi előadás megtekintése, előadó meghívása), kompetenciafejlesztésre, projektmunkák megalkotására lehet felhasználni - fogalmaznak.

A kötelező olvasmányok a következők:

Évfolyam	Kötelező olvasmányok
9-10. évfolyam	Homérosz: Odüsszeia (részletek) Szophoklész: Antigoné Biblia (részletek az Ószövetségből és az Újszövetségből. Dante Alighieri: Isteni színjáték – Pokol (részletek) François Villon: A nagy testamentum (részletek) Boccaccio: Dekameron, Első nap 3. novella William Shakespeare: Romeo és Júlia vagy Hamlet, dán királyfi Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részletek) Mikes Kelemen: Törökországi levelek (1., 37., 112.) Molière: A fösvény vagy Tartuffe Katona József: Bánk bán Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Petőfi Sándor: A helység kalapácsa (részlet) Jókai Mór: A huszti beteglátogatók (novella) Jókai Mór: Az arany ember
11-12. évfolyam	Honoré de Balzac: Goriot apó (részletek) vagy Stendhal: Vörös és fekete (részletek)            Henrik Ibsen: A vadkacsa vagy Nóra (Babaotthon) vagy Anton Pavlovics Csehov: A sirály vagy Ványa bácsi Lev Nyikolajevics Tolsztoj: Ivan Iljics halála Samuel B. Beckett: Godot-ra várva vagy Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok vagy A nagy Romulus Arany János: Toldi estéje Madách Imre: Az ember tragédiája Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma Herczeg Ferenc: Az élet kapuja Babits Mihály: Jónás könyve, Jónás imája Móricz Zsigmond: Úri muri, Tragédia Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet! Örkény István: Tóték Szabó Magda: Az ajtó

 

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.