Péntekig várja a kormány döntését a Pedagógusok Szakszervezete a béremelésre és óraszámcsökkentésre vonatkozó javaslatukról. Tüntetés már biztosan lesz november végén, amit - ha később sem változik semmi - januárban országos sztrájk követhet. A tanárok a szakoktatók közalkalmazotti státuszának megtartását és a hat évesen kötelező beiskolázás visszavonását is követelik. Összefoglaltuk, mi történt eddig és mire lehet számítani.

Ahogy beszámoltunk róla, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) november 22-ig, a Magyar közoktatás napjáig - vagyis a mai napig - adott haladékot a kormánynak arra, hogy döntsön a béremelésre és óraszámcsökkentésre vonatkozó javaslatukról. Ha ez nem történik meg, tüntetést és sztrájkot terveznek. A javaslatot az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kellene a kormány elé terjesztenie.

Közben el is kezdték szervezni a november 30-ai demonstrációt, amit biztosan megtartanak. A tüntetők 12 órától gyülekeznek majd Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia előtt, ahonnan a Kossuth térre vonulnak.

A PSZ a Facebook-esemény szerint értékálló bért, a szakképzésben dolgozók közalkalmazotti státuszának megmaradását, a diákok és pedagógusok munkaterheinek csökkentését, a túlmunka kérdésének rendezését, illetve a hatévesek kötelező beiskolázásának visszavonását követeli. A tüntetéshez csatlakozott többek között a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), illetve a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) is. November 29-től a PDSZ is - több szervezettel közösen - háromnapos kitelepülést szervez a Kossuth térre "a független, hozzáférhető magyar oktatásért és a kutatás szabadságáért". 

Péntek délután a szakszervezet sajtótájékoztatóján nyilvánosságra hozza a pedagógusok munkaterheléséről szóló felmérésük eredményeit. A szakszervezet elnöke korábban azt mondta: ha januárban sztrájk lesz, sok helyen a gyerekekre sem felügyelnek majd, így zárva lehetnek az iskolák.

Mi a probléma?

A szakképzésben dolgozók a kedden elfogadott szakképzési törvény alapján veszítenék el közalkalmazotti státuszukat, és a munka törvénykönyve hatálya alá kerülnének. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a változást azzal indokolta, hogy csak így növekedhetnek a bérek, mert a közalkalmazotti bértábla "túl merev" és ezért nincs lehetőség magasabb, "teljesítményalapú, versenyképes, motiváló" bérezésre. A szakszervezetek szerint ugyanakkor a közalkalmazotti státusz egyáltalán nem akadálya a béremelésnek, az oktatókat pedig bizonytalan, kiszolgáltatott helyzetbe hozza a változás. Itt olvashatjátok összefoglalónkat.

A PSZ levélben kérte a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt. A PDSZ szegedi, szaktárgyakat oktató tagjai petíciót indítottak a közalkalmazotti státusz megtartásáért, a szakszervezet pedig közleményében azt írta: mindent meg fognak tenni azért, hogy a törvény ebben a formában ne léphessen hatályba.

A beiskolázás szabályai január 1-jétől változnak: alapszabályként annak, aki augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét, szeptembertől iskolába kell mennie. A szülő január 15-ig kérelmezheti, hogy gyereke még egy évig az óvodában maradhasson, erről azonban többé nem az óvoda dönt majd. A kérelmeket az Oktatási Hivatal fogja elbírálni nagyrészt óvodapedagógus szakemberek bevonásával, majd a befogadott igényeket a helyi pedagógiai szakszolgálatokhoz továbbítják. Negatív elbírálás esetén a szülő csak közigazgatási perben érvényesítheti ellenvéleményét.

A részletekről és a vizsgálatok módszeréről ugyanakkor még szinte semmit sem lehet tudni, a PSZ óvodapedagógiai tagozatának elnöke szerint már az sem lenne meglepő, ha december 31-ig hoznák nyilvánosságra a végrehajtási rendeletet. A kötelező beiskolázás visszavonását követelik a szülők is, az alapvető jogok biztosa pedig vizsgálatot indított a részletes szabályozás hiánya és az elsős osztályokban várható zsúfoltság miatt.

A tanárok túlterheltsége nem újkeletű probléma, ugyanakkor a pedagógushiány mára olyan szintet ért el, hogy sok iskolában hetekig, hónapokig nincsenek megfelelő szaktanárok, így az oktatóknak a saját területektől távol álló tanórákat is meg kell tartaniuk. A helyzetről itt olvashattok részletesen:

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.