Közel 170 éve szervezték meg az első érettségi vizsgákat az országban. Milyen fő változások történtek azóta? Különleges tények következnek a vizsgarendszerről, talán olyanok is, amikről nem is gondoltátok volna, hogy megtörtént.

1. Magyarországon először 1851. szeptemberében (168 éve) szerveztek érettségi vizsgákat.
2. A lányok először kereskedelmi iskolákban, majd 1895-től fiúgimnáziumokban tehettek magánérettségit - ez utóbbival nyílt meg számukra a felsőoktatás.
3. 1919-ben a Tanácsköztársaság eltörölte az érettségit, de ez csak néhány hónapig maradt így, a bukás után visszaállt a rendszer.
4. 1948 és 1955 között volt szakérettségi, amelyet azok a diákok szereztek, akik nem jutottak be a középiskolákba, ezzel gyorsított tanfolyamokon sajátíthatták el a tananyagot és tehettek szakirányú továbbtanulásra jogosító érettségit.
5. 1952-ben bevezették felsőoktatási felvételi vizsgát, ezzel az érettségi inkább záróvizsgává vált, és a presztízse csökkenni kezdet

   

6. 1974-ben eltörölték az osztályzatokat, vagyis az érettségi eredmény „dicsérettel megfelelt”, „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítésű lehetett.
7. 1978-79-ben megszüntették a történelemérettségit.
8. 1982-ben vezették be egyes tárgyakból az összevont érettségi-felvételit. Ez a mai emelt szintű érettségivel ellentétben még csak az írásbelire terjedt ki, amelynek két (indigóval készült) példányát egymástól függetlenül javították és értékelték a középiskolában és az egyetemen.
9. 1993-tól már teljesen egészében az érettségin múlt a felsőoktatási felvételi, de az egyetemek, főiskolák átmeneti jelleggel további feltételekhez köthették a felvételt.
10. 2005-től működik a kétszintű érettségi, azóta lehet emelt- és középszintű vizsgát is tenni - ez pedig azt jelentette, hogy az egyetemi, főiskolai felvételi ismét az érettségin múlik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!