Megszavazták a köznevelési törvény módosítását: mi változik ezután? Közoktatás
Eduline/MTI

Megszavazták a köznevelési törvény módosítását: mi változik ezután?

Múlt hét pénteken megszavazták a köznevelési törvény módosító javaslatát. A változás az intézményvezetőket, a magántanulói jogviszonyt, az óvodába járást, az alternatív kerettanterveket és a tankönyvellátás szabályozását is érinti. Összegyűjtöttük a változásokat.

 Múlt hét pénteken 127 igen, 57 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett szavazták meg a köznevelési törvény módosító javaslatát. A törvényalkotási bizottság egyetlen ponton változtatott az indítványon: továbbra is lehetőség lesz második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon a diák teljesítményét jegy helyett szövegesen értékelni. Azonban a többi javaslatot elfogadta a kormány. 

Alternatív kerettanterv: bizonyos szempontoknak kell megfelelni

„A Waldorf-iskolák szempontjából rendkívül aggályosnak találjuk a köznevelési törvény tervezett változtatásait. Amennyiben a módosítások elfogadását követően alkalmazásra kerülnek, azok lényegében ellehetetleníthetik az iskoláinkban a Waldorf-pedagógiai szerinti működést” –  írta korábban a Magyar Waldorf Szövetség sajtóközleményében. Az alternatív kerettantervekről szóló módosítást azonban elfogadta a kormány.

PSZ: a köznevelési törvény módosítása tovább csorbítja az iskolák szakmai autonómiáját

Az elfogadott módosítások tovább csorbítják az óvodák, iskolák szakmai autonómiáját, a szülők önrendelkezési jogát - így reagált a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a köznevelési törvény módosítására.

A törvény alapján az alternatív kerettanterv csak akkor hagyható jóvá, ha megfelel bizonyos szempontoknak. Ilyen például az, hogy a Nemzeti alaptantervben (Nat) meghatározott tananyagtartalmakat tanévenként két félévre bontva kell megjeleníteni a kerettantervekben. A Nat-ban foglalt műveltségi területek adaptálása során az iskolák közötti átjárhatóság és a továbbtanulás biztosítása érdekében az alternatív kerettanterv tantárgyi struktúrája legfeljebb harminc százalékban térhet el az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervben foglalttól.

Óvoda: csak négyéves korig lehetne felmentést kérni

Az óvodába járási kötelezettség alól csak a legindokoltabb esetben lehet felmentést kapni a gyermek ötödik életéve helyett a negyedik életévéig. Egy gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt - áll a szabályozásban.

Csökkentenék az óvodai felmentés korhatárát, legkésőbb négyéves kortól minden gyerek óvodás lesz

Csak négyéves korig lehet majd felmentést kapni az óvoda alól - ezt is tartalmazza a köznevelési törvény módosító javaslata.

A jegyző - 2020. január 1-jétől azonban már egy a kormány által kijelölt szerv - a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolja.

Magántanulói jogviszony: tankötelezettség iskolába járással teljesíthető

Hiába tiltakoztak a szülők és tanárok a törvénymódosítás ellen, a magántanulói jogviszonyt szeptember 1-jétől az egyéni munkarend váltja fel, engedélyezése pedig intézményi szintről egy hatósághoz kerül az egységes jogalkalmazás érdekében.

Magántanulói jogviszony helyett: ez a lehetőség marad

A magántanulói státuszon kívül egy másik módja is van az iskolán kívüli tanulásnak, és azon a köznevelési törvény módosító javaslata sem változtatna.

A törvény kimondja: tankötelezettség iskolába járással teljesíthető. Ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös, a tankötelezettség teljesítésére határozott időre egyéni munkarendet kérhetnek neki.

Igazgatók juttatása: munkateljesítménytől függő ösztönzési kereset

A módosítás tartalmazza, hogy a kormány rendeletben az intézményvezetők részére az intézmény méretétől függően további bérpótlékot és a munkateljesítménytől függően ösztönzési kereset-kiegészítést állapíthat meg. A munkáltató a munkakörbe tartozó feladatokon kívüli, célhoz köthető feladatot állapíthat meg a pedagógusnak, és ezek eredményes végrehajtásáért - a pedagógus illetményén felül - céljuttatás jár.

Tankönyvek

A tankönyvellátás szabályait ezentúl nem önálló jogszabály, hanem a köznevelési törvény tartalmazza majd.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hirdetés