A napilap pénteki számában megjelent cikk szerint kötelező tantárgy lesz a művészet, a honvédelmi nevelés, a KRESZ, az egészségnevelés, a családi életre nevelés, a pénzügyi-fogyasztóvédelmi ismeretek, illetve a hon- és népismeret. Az új alaptanterv a jelenleginél sokkal konkrétabban meghatározza a tananyagot, az intézmények mindössze tíz százaléknyi mozgásteret kapnak, hogy helyi sajátosságokkal egészítsék ki a központi előírásokat.
Új tantárgyaakat vezetnek be az iskolákban
Fotó: MTI A koncepció szerint az iskolaigazgatók kinevezéséről állami és önkormányzati intézményeknél az állam dönt, de a kormányhivatal egyetértésére van szükség egyházi és magánintézmények esetén is.
A tervezet előírja: a központilag finanszírozott pedagógusbéreken felüli juttatásokat az intézményeknek alapítványi forrásból kell előteremteniük, az így megszerzett támogatás húsz százalékát viszont egy központi alapba kell befizetni. Az alapba összegyűlt pénzt az oktatási államtitkárság később a hátrányosabb helyzetű intézmények között oszthatja majd fel.
A hároméves kortól kezdődő óvodáztatás kilencmilliárd forintos többletköltséggel jár, a pedagógusbérek központi finanszírozása ugyanakkor nem igényel pluszkiadásokat - ismerteti a törvénytervezetet a Magyar Hírlap.
Ahogy minden ősszel, idén is eljött az idő, amikor visszalépünk egy órát az időben, és megkezdődik a téli időszámítás. Ez az apró változás nemcsak a faliórákat, hanem a mindennapi életünket, alvási szokásainkat és hangulatunkat is befolyásolhatja. De miért is vezették be eredetileg az óraátállítást, és vajon van-e még értelme a 21. században?
