A napilap pénteki számában megjelent cikk szerint kötelező tantárgy lesz a művészet, a honvédelmi nevelés, a KRESZ, az egészségnevelés, a családi életre nevelés, a pénzügyi-fogyasztóvédelmi ismeretek, illetve a hon- és népismeret. Az új alaptanterv a jelenleginél sokkal konkrétabban meghatározza a tananyagot, az intézmények mindössze tíz százaléknyi mozgásteret kapnak, hogy helyi sajátosságokkal egészítsék ki a központi előírásokat.
Új tantárgyaakat vezetnek be az iskolákban
Fotó: MTI A koncepció szerint az iskolaigazgatók kinevezéséről állami és önkormányzati intézményeknél az állam dönt, de a kormányhivatal egyetértésére van szükség egyházi és magánintézmények esetén is.
A tervezet előírja: a központilag finanszírozott pedagógusbéreken felüli juttatásokat az intézményeknek alapítványi forrásból kell előteremteniük, az így megszerzett támogatás húsz százalékát viszont egy központi alapba kell befizetni. Az alapba összegyűlt pénzt az oktatási államtitkárság később a hátrányosabb helyzetű intézmények között oszthatja majd fel.
A hároméves kortól kezdődő óvodáztatás kilencmilliárd forintos többletköltséggel jár, a pedagógusbérek központi finanszírozása ugyanakkor nem igényel pluszkiadásokat - ismerteti a törvénytervezetet a Magyar Hírlap.
Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.
