Több száz iskolaépület maradt üresen az elmúlt öt-tíz évben – a városok többségében ma már diszkontáruház, idősek otthona és bölcsőde működik a bezárt iskolákban, a kistelepülések azonban nehezen tudják eladni vagy bérbe adni az épületeket.

Végleg megszüntetik a Somogy megyei Kaposszerdahely iskoláját, ám alig ért véget a tanév, az intézmény épületét máris szakemberek mérik fel, hogy alkalmas-e egy gondozási központ kialakítására. „Ideiglenesen, körülbelül egy évre költöztetnénk ide 27 ellátásra szoruló idős embert, amíg az új, már épülő gondozási központ el nem készül” – mondja Prépost László polgármester. A tervek szerint a későbbiekben sem maradna üresen az épület: mivel a környék településein egyre nagyobb az igény a bölcsődei férőhelyekre, egy év múlva már bölcsődeként működne tovább az egykori iskola.

A Győr-Moson-Sopron megyei Püski általános iskolájára is végleg lakat került. A polgármester bizakodó, több verziót is kidolgozott az épületegyüttes hasznosítására. „Egy vállalkozó már érdeklődött is az ingatlan iránt, ő bérbe venné, és üzemet rendezne be az iskolaépületben. Az is felmerült ötletként, hogy a mosonmagyaróvári autista otthonnak biztosítunk további férőhelyeket, de elképzelhető, hogy egy szociális ellátót alakítunk ki” – sorolja a terveket Makai Jenő. A tornatermet pedig – ha sikerül pályázati pénzt nyerniük – apartmanokká építenék át.

A legtöbb helyen még nem döntöttek

A szombathelyi Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola és Gimnáziumban is a napokban tartották az utolsó ballagást és tanévzárót. Itt azonban még nem tudják, mi lesz az üresen maradt épület sorsa: a városvezetés várhatóan ősszel hoz döntést. „Szeptemberben, októberben vizsgálja meg a közgyűlés annak a lehetőségét, hogy eladja, bérbe adja vagy más célra használja fel az épületet” – magyarázza Angyal László, az önkormányzat kommunikációs vezetője. Szombathelyen egyébként 2007-ben zártak be legutóbb oktatási intézményt. A Szentkirályi Általános Iskola épülete – néhány helyiséget kivéve, amelyet helyi szervezetek használnak – jelenleg is üresen áll, az önkormányzatnak eddig nem sikerült értékesítenie. Dokumentumfilmet készítettek a diákok a Szent-Györgyi iskola bezárásáról - a videót itt nézheted meg.

A Tolna megyei Bonyhádon sem tudják még, mihez kezdenek az Arany János Iskola épületével. „A felszabadult ingatlan értékesítése nem szerepel a terveinkben, továbbra is közösségi célra szeretnénk használni” – mondja Potápi Árpád János polgármester. „Önkormányzati, civil, de lehet, hogy egyházi funkciót tölt majd be a jövőben, sőt felmerült az a lehetőség is, hogy a város két megyei fenntartású szakközépiskolája költözik az épületbe” – teszi hozzá.  Ezt azonban leghamarabb csak a 2012/13-as tanévben lehet kivitelezni, így valószínűleg egy évig üresen áll majd az egykori iskola – a polgármester szerint az állagmegóvás néhány százezer forintjába kerül majd az önkormányzatnak.

A debreceni Eötvös Utcai Általános Iskola épületét is szeretnék oktatási célokra használni a jövőben, a pontos részletekről azonban még egyeztet a városvezetés – tudtuk meg az önkormányzattól. Ezzel egyébként a korábbi gyakorlatot követné a hajdú-bihari megyeszékhely: az egykori Újkerti Általános Iskola helyén jelenleg szakközépiskola és kollégium működik, a három éve megszűnt Műhelytelepi Általános Iskolában a pedagógiai szakszolgálat kapott helyet, az egyik óvodaépületbe pedig bölcsőde költözött.

Elképzelhető, hogy a budapesti Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium tantermeit sem utoljára népesítették be diákok. Az erzsébetvárosi önkormányzat sajtóosztályának tájékoztatása szerint ugyanis az épület a janikovszkys tanulókat befogadó Baross Gábor Általános Iskola telephelye lesz – az intézmény bármire, vagyis akár oktatási célra is felhasználhatja majd az ingatlant. A Janikovszky iskola bezárásáról szóló összes cikkünket itt olvashatod el.

Internetszoba, közösségi tér, áruház – mi lett az iskolákból?

Az elmúlt években több száz iskolaépületet ürítettek ki az összevonások és bezárások miatt. A falusi iskolák sok helyen évek óta üresen állnak, az állagmegóvás pedig sok pénzbe kerül az egyébként is gondokkal küszködő önkormányzatoknak. „Évente körülbelül kétszázezer forintot költünk az épület karbantartására, legutóbb például csatornázni kellett. Vevőt és bérlőt is keresünk az ingatlanra, de eddig nem volt komolyabb érdeklődő – mondja a Zala megyei Surd polgármestere. Kanász János eredetileg üzemet létesített volna az öt éve üresen álló iskolában, hogy munkahelyeket teremtsen a településen, de nem járt sikerrel. A surdi mellett több iskolaépületet is az interneten hirdetnek az önkormányzatok: például a felső-jakabszállási intézményt, amelyet tízmillió forintért lehet megvásárolni.     

Előfordulnak azért sikertörténetek is. A Veszprém megyei Malomsok iskoláját például hét év után pályázati pénzből újították fel: nyugdíjasklub, könyvtár és internetszoba kapott helyet az épületben. A Borsod megyei Korlát község iskolájában virágkötészeti tanfolyam indult, majd ugyanott munkalehetőséget is kaptak a környékbeli falvakban lakó, hátrányos helyzetű nők. A Somogy megyei Bolháson szintén uniós támogatással nyílt közösségi ház a tizenöt évig üresen álló iskolaépületben. A városokban is a legkülönfélébb funkciókat látják el az egykori iskolák. A szegedi Móricz iskolában például fonalfeldolgozó üzem kapott helyet, a dunaújvárosi Barátság Általános Iskola helyén áruház épült, Kőbányán pedig a tervek szerint hamarosan a gyermekjóléti központ, a családsegítő szolgálat, a nevelési tanácsadó és a pedagógiai szolgáltató központ költözik be az egykori Sibrik úti iskolába.

Az önkormányzatok szabadon dönthetnek az iskolaépületek sorsáról „Amennyiben a helyi önkormányzat a továbbiakban nem kívánja közintézményként, iskolaként üzemeltetni az épületet, lehetősége van arra, hogy az ingatlant átminősítse, és kivonja a korlátozottan forgalomképes vagyona köréből. Az átminősítést követően pedig az egyéb vagyontárgyakra vonatkozó rendelkezési joga körében dönthet az ingatlan további sorsáról” – tudtuk meg a Belügyminisztériumtól. Abban az esetben viszont, ha akár hazai, akár uniós pénzből fejlesztés történt az iskolában, és az intézményt a pályázati kiírásban meghatározott időszakon belül zárják be, a fenntartót visszafizetési kötelezettség terheli.

Szűcs Dóra
eduline