Három éven keresztül fiktív tanulók után is vett fel állami támogatást a selyebi iskola igazgatója. A hetven „fantomdiák” után kapott 40 milliós normatívát az önkormányzatnak kell visszafizetnie – bár azt egyelőre senki nem tudja, hogy miből. Az elmúlt években több iskola igényelt jogosulatlanul oktatási támogatást. Van, ahol nem a diáklétszámmal, hanem a szakkörökkel trükköztek.

„Nem tudom, hogyan fogjuk visszafizetni az állami támogatást, a falu fenntartására is alig van pénzünk” – mondja Taskó Béla, Selyeb polgármestere. A csalással vádolt P. Csaba 2006-ban került a selyebi általános iskola és mezőgazdasági szakiskola élére. Egy évvel később az egyik tanárnő – akinek az intézmény nem hosszabbította meg a szerződését – levelet írt a jegyzőnek, amelyben beszámolt az iskolai szabálysértésekről. Az önkormányzat felkért egy oktatási szakértőt, hogy vizsgálja meg az intézmény gazdálkodását – ekkor derült ki, hogy sokkal több diák után vettek fel állami támogatást, mint ahányan valójában ott tanultak. A selyebi igazgató ellen indított eljárásról bővebben itt olvashatsz.

A jogosulatlanul igényelt támogatást az igazgató a tanároknak adta. „A pénzt túlóra- és helyettesítési pénzként vették ki, de arra is volt példa, hogy útiköltség címen kapták, holott nem utaztak sehova” – magyarázza a polgármester. Úgy tudja, hogy az összegből főleg azok a pedagógusok részesültek, akik az igazgató baráti köréhez tartoztak. P. Csaba új tanárokat is felvett, a tantestület tagjaival pedig titoktartási nyilatkozatot íratott alá, valamint megtiltotta, hogy a hiányzó tanulókat beírják a naplóba.

Az államkincstár szerint az iskola 2006 és 2008 között összesen 40 millió forint támogatást hívott le jogosulatlanul. Ezt a pénzt az önkormányzatnak 2013-ig kell visszafizetnie – a normatívaigénylésben szereplő adatokért ugyanis ők felelnek. Az iskolák a diáklétszámot az intézmények fenntartójának, legtöbb esetben az önkormányzatnak jelentik be, amelyek ez alapján készítik el a támogatási kérelmet. Az államkincstár először csak azt vizsgálja meg, hogy az igénylésben lévő létszám és a feladatok megfelelnek-e az alapító okiratban foglaltaknak – vagyis kizárólag a dokumentumokat olvassák át. Az intézményeknek a tanulók létszámát be kell jelenteniük a Közoktatási Információs Rendszerbe (KIR) is, ezek hitelességéért azonban már az intézményvezetőt terheli büntetőjogi felelősség.

Nem ellenőrzik a diáklétszámot

A diáklétszám ellenőrzése az államkincstár és az illetékes kormányhivatal hatáskörébe tartozik. Rendszeresen vizsgálják az intézményeket, arra viszont a sajtóosztály tájékoztatása szerint nincs kapacitásuk, hogy minden évben minden iskolát ellenőrizzenek. (A KIR-be bejelentett tanulók személyazonosságának vizsgálatára pedig adatvédelmi okokból nincs lehetőség.) A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal sajtóosztálya szerint ők nem ellenőrizték selyebi iskolába járó diákok létszámát.

A település adósságrendezés alatt áll. A tartozások miatt hiányzik a pályázatokhoz szükséges önrész: az új óvodáról, útról, szennyvízcsatornáról és a főtér felújításáról készült tervek egyelőre a fiókban hevernek. Miután az önkormányzat nem tudta egyedül vállalni a működtetést, az iskola 2009-ben a laki általános iskola és szakiskola tagintézménye lett, szeptembertől pedig egyházi fenntartásba kerül. A botrány után csak az alsó tagozat maradt a faluban, jelenleg negyvenen tanulnak az intézményben.

Nem egyedi eset a selyebi

Több iskolával kapcsolatban merült fel csalás gyanúja az elmúlt években. Kaposszerdahelyen óvodások után kértek általános iskolás tanulókért járó támogatást, úgy gondolták, hogy az iskolai előkészítőre is igényelhetik a normatívát. A hibáért az Oktatási Hivatal a lehető legenyhébb büntetést rótta ki: megvonták az igazgatónő kiemelt munkavégzésért járó 50 ezer forintos jutalmát. Miskolcon a Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Szakiskolában rendeltek el nyomozást magánokirat-hamisítás gyanúja miatt. Jakab Péter, az iskola egykori tanára, a Jobbik helyi önkormányzati képviselője arról beszélt a városi közgyűlésben, hogy az iskolának csak papíron van 400 diákja, valójában százötvenen is alig férnek el az intézményben. Az ügyet jelenleg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vizsgálja.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke is halott már olyan esetről, hogy egy iskola fiktív gyerekek után igényelt támogatást – viszont a pénzt ott az intézmény fenntartására fordították. A fantomdiákok bejelentéséhez hasonló trükk a kiegészítő normatívák „kreatív” igénylése is – például ha egy iskola továbbra is kér támogatást egy szakkörre, annak ellenére, hogy az már nem működik.

eduline