Több mint 380 ezer diák írja meg szerdán az országos kompetenciatesztet – évek óta nincs változás a tanulók teljesítményében, matematikai és szövegértési készségük sem fejlődött jelentősen. A méréstől a diákok aligha tartanak, az eduline-nak nyilatkozó tanárok szerint az iskolák azonban annál inkább.

„A tantestületben félig-meddig viccesen az év legsötétebb napjának hívjuk a kompetenciamérést, sokkal jobban izgulunk, mint a diákok. Az állásunk is múlhat azon, hogy hány százalékosra írják meg a diákok a tesztet, az igazgató mellett az önkormányzat is árgus szemekkel figyeli az eredményeket” – mondta az egyik nyíregyházi általános iskola neve elhallgatását kérő tanára, aki szerint az iskolabezárási hullám miatt komoly veszélybe kerülhetnek azok az intézmények, amelyek rossz eredményeket produkálnak. Még akkor is, ha Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke szerint egy-egy mérési eredmény nem feltétlenül minősít egy adott iskolát, és az intézmények közötti rangsor felállítására ez a felmérés nem alkalmas.

„Össze lehet hasonlítani az egyes iskolák pedagógiai munkájának eredményességét, ezért az önkormányzatok minden évben adatokat kapnak arról, hogy a kompetenciamérés alapján melyik intézmény a leggyengébb láncszem” – tette hozzá a pedagógus, aki szerint nyílt titok, hogy több iskolában a legrosszabb teljesítményű diákokat inkább megkérik, hogy a mérés napján maradjanak otthon. Az OH szakemberei ehhez hasonló esetekről csak elvétve hallanak, az összes iskolába küldenek mérési ellenőrt - igaz, az eduline-nak nyilatkozó tanárok szerint ettől függetlenül nem nehéz manipulálni az eredményeket, és ahol nagy a baj, ott meg is teszik.

A tét ugyanis akár az iskola sorsa és az érintett pedagógusok szakmai elismertsége is lehet: a kompetenciamérés eredményeiről minden évben nyilvános jelentés készül, a fenntartói, iskolai és telephelyi összesítést a mérést követő év február végéig készítik el. Az iskolákra vonatkozó összesített jelentéseket az OH honlapján meg lehet majd nézni, sőt a szülők egy azonosító segítségével idén először azt is ellenőrizhetik, hogy a gyermekük hogyan teljesített a többi diákhoz képest. „A tesztírás előtti hetekben dupla annyit foglalkozunk a feladattípusokkal, hogy tényleg minden diák a lehető legjobb eredményt érje el. Az sem jó pont ugyanis, ha az iskola egésze jól szerepel a mérésen, de egy-egy osztály az átlagosnál jóval gyengébben szerepel. Természetes, hogy az igazgatókban felvetődik a kérdés, hogy mindent jól csinál-e az osztályfőnök” – magyarázta.

Ilyen a kompetenciamérés

Az első kompetenciamérést 2011-ben az ötödik és kilencedik évfolyamban végezték. 2004-ben a hatodik, a nyolcadik és a tizedik évfolyamon, 2006-ban pedig már a negyedik évfolyamon is végeztek méréseket – a teszt kitöltése kötelező, vagyis a szülők elvileg nem dönthetnek úgy, hogy a gyermeküket nem engedik el a felmérésre.

Az Országos kompetenciamérés nem azonos az OECD megbízásából készített PISA-felméréssel: ez utóbbi a tizenöt éves diákok szövegértési-olvasási készségeit, valamint a matematika és természettudományos kompetenciáját méri. A feladatsorok a kompetenciaméréshez hasonlóan nem a lexikális tudást kérik számon, hanem azt, hogy a középiskolások tudják-e gyakorlatban alkalmazni a tanultakat, megfelelnek-e majd felnőttként a munkaerőpiac elvárásainak. A vizsgálatot háromévente ismétlik meg, magyar tanulók először 2000-ben töltötték ki a tesztet – bár a PISA az OECD kezdeményezésére indult, ma már nem csupán a tagállamok vesznek részt benne, 2009-ben összesen 65 ország vett részt a felmérésben. A legfrissebb PISA-eredményekről szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

A teszt a negyedik évfolyamon nem tantárgyi ismereteket, hanem olyan alapkészségeket és képességeket mér, mint az írás, az olvasás, a számolás és a gondolkodás, a többi évfolyamon a cél annak a felmérése, hogy a diákok mennyire tudják alkalmazni a matematikaórán tanultakat és szövegértési képességeiket. A tanulók és a szülők egy külön kérdőívet is kapnak, amely a család szociokulturális hátterével kapcsolatos kérdéseket tartalmaz – bár ezt nem kötelező kitölteni, az OH szerint érdemes, az értékelés ugyanis így lesz teljes, az adatok segítségével a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó intézmények szakmai munkáját is össze tudják hasonlítani.

Van, akinek könnyű. Van, akinek túl nehéz

„A 2010. évi átlageredmények illeszkednek a korábbi években ugyanazokon az évfolyamokon mért eredményekhez, az adatok nem tanúskodnak semmilyen, statisztikailag alátámasztható változásról” – áll a 2010-es kompetenciamérés eredményeit összegző tanulmányban. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt években sem a diákok matematikai, sem szövegértési és szövegalkotási készsége nem fejlődött jelentősen. A legnagyobb gond a matematikai eszköztudással van, amely a nyolcadik és a tizedik évfolyam között alig változott. Meglepő ugyanakkor, hogy az adatok alapján a legtöbb pontot nem a fővárosban tanulók, hanem a megyeszékhelyen élők szerezték, a harmadik helyen – jócskán lemaradva – a községi diákok végeztek.

Fontos összefüggés, hogy az adatok alapján a szövegértési készségek javultak a nyolcadik és a tizedik évfolyam között, addig a számolási készségek szinte alig - az OH tanulmánya szerint ennek az oka, hogy "a gyakorlati alkalmazási készségek fejlesztésére a középiskolai matematikaoktatás általánosságban kevés hangsúlyt fektet".

Sz. F.
eduline